Szokatlan liláskék mező virít a Tisza-tó egyik eldugott, sekély vizű öblében, írja a Turista Magazin.
A lap cikke szerint annak, akinek nincs kiélezve a szeme a nem őshonos fajokra, ez a nádassal körülölelt gyönyörű liláskék mező talán fel sem tűnik, inkább csak rácsodálkozik, milyen szép ez a kék virág így ősz elején. Csakhogy ez a dekoratív virág a kék rizsjácint, aminek egyáltalán nem szabadna itt lennie, ugyanis Kelet-Ázsiában őshonos, ott is vízi gyomként van számon tartva.
Ahogy neve is mutatja, eredetileg a rizsföldekhez kötődik, általában a táblák szélein nyílik, vagy ahol gyengén vagy egyáltalán nem kelt ki a rizs. A világ egyéb részeire a rizstermesztéssel terjedt el elsősorban, de a rizsföldeken táplálkozó vízimadarak is terjeszthetik, olvasható az írásban.
A kék rizsjácint (Monochoria korsakowii) a vízijácintfélék családjába tartozik, amelyek közül egyik faj sem honos Európában. Európában először a Földközi-tenger északi partvidékén 1932-ben, majd Olaszországban, a Pó-síkság rizsföldjein 1985-ben észlelték.
A Turista Magazin szerint Magyarországon még csupán egy kisebb térségben bukkant fel, elsőként 1990-ben a Hortobágy-Berettyó partján Ecsegfalvánál jegyezték fel, de Túrkevénél is észlelték ebben az időben. Ezek a pár száz töves állományok pár évig virágoztak, de mára már eltűntek. Viszont lettek helyettük azóta újabb, szórványosan és egymástól elszigetelten felbukkanó kisebb állományok a Hortobágy-Berettyó folyón és a Hortobágy belső területein, amelyek a mai napig megvannak.
Jelenleg a természetes vizeinkben, és így a Tisza-tavon még nem okoz problémát a kék rizsjácint állománya, hiszen a trópusi-szubtrópusi éghajlatot kedveli, így a hideg telek nem kedvezőek a számára. Azonban a klímaváltozás miatti egyre enyhébb telek segíthetik a terjedését, így a kutatóknak érdemes lesz rajta tartani a szemüket, mert nálunk is könnyen inváziós fajjá válhat, ez a most még csak gyönyörű különlegességnek számító növény.
