Az elmúlt napokban sokan láthattak füstfelhőnek látszó gomolygó rovartömegeket a Kiskunságban és az ország más tájain is. A látványos jelenség mögött hangyák állnak. Meleg, őszi napokon több fajuk is repül, leggyakrabban a tolvajhangyák (Solenopsis fugax) által képzett „felhőkbe” futhatunk bele, jelentette be a hírt hivatalos Facebook oldalán a KNPI.
Mint ahogyan azt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Enyedi Róbert, zoológiai referens írta, a Magyarországon előforduló hangyafajok ivaros alakjai – azaz a hímek és a leendő királynők – rendelkeznek szárnyakkal. Ez teszi lehetővé számukra a nászrepülést, amelynek során a hímek igyekeznek párosodni a nőstényekkel. A rövid nászt követően a hímek elpusztulnak, a megtermékenyített nőstények pedig levetik a szárnyaikat, búvóhelyet keresnek és nekilátnak az újabb kolóniák létrehozásának.
Az egyes hangyafajok rajzása eltérő időzítésű, ám több faj is a meleg, őszi napokon repül. Bár – például a házakba behúzódva – a hangyák egy része kellemetlenségeket is okozhat számunkra, fontos megérteni, hogy a legtöbb fajuk nem társbérlője az embernek és, hogy a legtömegesebb rovarcsoportot alkotják a szárazföldi ökoszisztémákban. Emiatt pedig rendkívül jelentős a táplálékláncban betöltött szerepük is.
A hangyafajok zöme legalább időszakosan fogyaszt állati fehérjét – például rovarokat -, így hazánkban is igen komoly szerepet játszanak pl. az erdészeti kártevők kordában tartásában. Olyannyira, hogy az erdőgazdálkodás leghasznosabb rovarai. Nem csoda hát, hogy a talajfelszínen is jól látható fészket építő hangyafajok fészkei Magyarországon védettek, természetvédelmi értékük 50.000 Forint.
