Szikszai Zsuzsanna másfél tucatnyi különleges házat „fedezett fel”, melyek Földeákon az 1846-os áttelepítéskor létesített utcákban találhatók. Az értékes épületek közeli rokonságban állnak az ezen a vidéken számos településen megtalálható deszkaoromzatos hajlékokkal, melyek közül az alsóvárosi napsugaras házakról korábban a Sokszínű vidék is írt.
Szikszai Zsuzsanna azonnal tudta, hogy nem mindennapi oromzatokat pillantott meg, és igyekezett utána járni a meseszép épületdíszek eredetének. A szakember kutatása nyomán több érdekes tényre derült fény, melyek alapján száz év távlatából homályosan kirajzolódik egy különc építőmester alakja. Róla és a házak egyediségéről mesélt a muzeológus a Sokszínű vidéknek.
Hogyan talált rá a patinás oromzatokra?
Egy véletlen folytán bukkantam rájuk, a földeáki önkormányzat kért fel bennünket korábban, hogy egy helyi lakos, Fodor Imre bácsi magángyűjteményét vegyük lajstromba. A főutca le volt zárva, ezért sétáltam keresztül az egyik mellékutcán, ahol észrevettem egy különleges deszkaoromzatot. Rögtön utána néztem, milyen típusú, illetve, látható-e hozzá hasonló a környező településeken.
Átolvastam az összes szakirodalmat. Banner János, Bálint Sándor, Juhász Antal, Tóth Ferenc, Cs. Sebestyén Károly is írt ezekről az oromzatokról tanulmányokat. Gazdag a szakirodalom, de nem találtam hasonlóról említést.
Egy analógia volt, a 18. század végén Szegedet az árvíz után újjáépítették. Azokból az évekből Lechner Lászlónak volt egy ehhez hasonló típusterve. Könnyen lehet, hogy ezzel találkozott a mi ácsunk, és megtetszett neki, adaptálta Földeákon, de ezt nem tudhatjuk biztosan.
Hány épületet díszítenek ilyen különleges oromzatok Földeákon?
Tizenhét hasonló deszkaoromzatos épületet tudtam elkülöníteni, mindegyik ezen a falurészen áll. Végig jártam minden egyes utcát. Néhányan azt mesélték, a falu más részein is voltak hasonló épületek. Több is van a Bajcsy-Zsilinszky és a Makói utcában, állnak még a Mártírok utcában és a Kossuth utcában, valamint a Petőfi utcában három, a Vásárhelyiben pedig kettő.
Igazán különleges az egyik Petőfi utcai ház, amely a visszaemlékezések szerint egy szabómesteré volt, majd később darálóként használták. Ennek a homlokzata az 1910-es állapotot mutatja. In situ ház lehet, meszelték, de semmit sem változtattak rajta, eredeti állapotban látható.
Ezen a vidéken számos településen állnak még évszázados deszkaoromzatos házak. Miben térnek el a földeákiak ezektől, mi adja az egyediségüket?
Nagy kérdés volt számomra, hogy egy-egy ilyen homlokzat egyedülálló, vagy létezik hasonló a környéken. Körbejártam Apátfalvát, Királyhegyest, Kiszombort. Biztosnak kellett lennem abban, hogy ezt a fajta, a vízvető alatt deszkával díszített oromzatot nem használták sehol, csak Földeákon. Annyi hasonlóságot találtam, hogy Apátfalván a vízvető alá hasonló díszítési módot falazatból készítettek.
A levéltári kutatások rögtön elindultak, kíváncsi voltam, hogy maradtak-e tervrajzok. Nagy szerencsénk volt, az 1910-es évekből 3 jegyzőkönyv maradt fenn. Ezekben a jegyzőkönyvekben az egyik szép, kézzel rajzolt színes ábrán látható egy ilyen deszkaoromzat. Ezt az ábrát Bürger József ácsmester rajzolta, de sokat nem tudunk róla. A 3-4 akkoriban errefelé működő ács közül ő egy világlátta ember lehetett.
Ezeken a különleges homlokzatokon van egy alap deszkaréteg. Gyalulás nélkül illesztették egymás mellé a darabokat, ahogy fel volt szeletelve egy-egy farönk. Ezekre az összeillesztett részekre tették rá a látványos díszítési módokat, ebben hasonlítanak az apátfalvi és az alsóvárosi napsugaras homlokzatokhoz. Ellenben itt a vízvető alá egy közel 60 centiméter széles deszka díszt is rátettek, ebben különböznek a többi településen épült házak oromzatától.
A deszka szerkezeteknek csak díszítő funkciója van, vagy teherhordó szerepet is betöltenek?
Statikailag nincs funkciójuk, csak díszítésre alkalmazták őket. A szép deszkadíszítés alá egy falazatot húztak. A deszkadíszítés mögé épített, hasonló magasságú falazat tartja a háromszög alakú oromzat súlyát, erre van ráhelyezve a fából ácsolt szerkezet.
Néhány ház padlásterébe fel tudtam menni, ezeken a helyeken jól látszódtak az eredeti vályogtéglák, amiket szépen betapasztottak. Nagyon jól elkészítették őket, száz év után még megrepedve sincsenek.
Mikor épülhettek ezek a házak?
Valószínűleg a huszadik század elején, utána jött az első világháború. A háború után már munkásházakat építettek a falu más részein, ezek többnyire szobakonyhából álltak.
Tudhatjuk, kik készítették a páratlan homlokzatokat?
Valószínű, hogy Bürger József és Antal Béla nevezetű ács és kőművesmesterek. Elképzelhető, hogy együtt dolgoztak. Ők készítették a pompás oromzatokat, az is lehet, hogy Antal Béla szakértőként vett részt a közös munkában.
Hogyan lehet megőrizni a különleges házakat az utókornak?
A földeákiak elmondták nekem, hogy ezek a házak korábban védettséget kaptak, de anyagilag nem tudták a földeáki házak tulajdonosait támogatni abban, hogy megtartsák a homlokzatokat. Ennek ellenére többen megtartották, szépen átfestették a fa részeket, ma is rendben tartják. Nagyon büszkék rájuk a tulajdonosok.
Azt szeretnénk, ha a helyi értéktárba is bekerülnének, védettséget kapnának, ne lehessen elbontani őket. Amennyiben mégis elbontják, akkor a részei használhatók legyenek a múzeumban, vagy esetleg a földeáki helytörténeti gyűjteménynek adományozzák.
A népi építészeti emlékeknél – ugyanúgy, mint a népköltészeti alkotásoknál, népdaloknál, balladáknál -, nem tudjuk biztosan, kik voltak az alkotók. Az biztos, hogy a földeáki ács egy különc ember volt, aki mást szeretett volna, valami egyedit. A mester személyiségét tükrözik ezek a homlokzatok, jelzik a bátorságát, hogy tudott másfajta „divatot” teremteni itt, Földeákon. Bátor ember lehetett, mert új dolgot vezetett be egy olyan településen, ahol számos régi hagyomány él ma is. Az ács időtálló munkát adott ki a kezei közül, hiszen száz év múltán is épek a homlokzatok.
Az egyedi jelzőt félve mondom, mert egyediek az apátfalvi deszkaoromzatok, melyekről sokan írtak, egyediek az alsóvárosi homlokzatok, mindegyiket más-más építőmester készítette.
Egyedülállók a földeáki homlokzatok is, korábban nem írtak róluk, ki kell, hogy emeljük őket. A 21. század emberének rá kell csodálkozni, hogy 100 éve micsoda szakemberek éltek. Remélem, példát tudunk róluk venni, hogyan építkezzünk. Jó lenne, ha száz esztendő múlva is léteznének azok az oromzatok, attikák, vagy más díszítési elemek, amit a mai kor szakemberei alkottak.
A cikkben szereplő fotókat Szikszai Zsuzsannától kaptuk.
