Virágzó vidékünk

Szárnyalnak a téli erdők ékességei

pixabay
pixabay
Legszínpompásabb téli vendégünk a süvöltő, mellyel a téli időszakban nagy valószínűséggel találkozhatunk a Maros-menti ártéri erdőkben is.

A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületét járva, a hullámtéri erdőkben jó eséllyel találkozhatunk színpompás, téli madárvendégeinkkel, a süvöltőkkel. Legtöbbször csapatosan, a kőrisfákon csipegetik a terméseket, írta honlapján a Körös-Maros Nemzeti Park.

Fenyőrigók, fenyőpintyek, csonttollúak, süvöltők, csupa olyan madárfaj, melyek északi tájakon költenek, és az ottani kemény téli időjárás elől a Kárpát-medencébe húzódnak telelni. Legszínpompásabb képviselőjük a süvöltő, mellyel a téli időszakban nagy valószínűséggel találkozhatunk a Maros-menti ártéri erdőkben

– áll a nemzeti park közleményében.

Ezeknek az impozáns madaraknak a hímjei fekete sapkát viselnek, hátuk hamuszürke, szárnyuk és farkuk fényes fekete, hasuk pedig élénkvörös. A tojó süvöltők hasonló mintázattal rendelkeznek, de hátuk és hasuk halvány barna árnyalatú.

Miskolczi Tímea Panny

Igazán megkapó látvány, ahogyan a zúzmarától fehérlő faágakon keresgélnek. Olyanok, mintha csak színes, karácsonyi díszek lennének a fákon.

Mivel rejtőzködő életet élnek gyakran hangjuk az, ami elárulja jelenlétüket. Hangja jellegzetes, melyről nevét is kapta. Szomorkás csengésű, messze hangzó “phjü-phjü” kiáltása könnyen felismerhető.

Táplálékuk jó része növényi eredetű. Rövid, vaskos, kúp alakú csőrük a kemény magvak fogyasztására igazán alkalmas. A nálunk telelő példányok általában kisebb csapatokban járnak, és előszeretettel fogyasztják a kőrisfélék terméseit, így a kőrises erdőkben találkozhatunk velük legnagyobb valószínűséggel. Ha szerencsénk van, akár a kerti madáretetőnkön is megfigyelhetjük őket.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25.000 ft/egyed.

Kapcsolódó
Magyarországon eddig sosem látott madár jelent meg Kalocsán
Vérvizsgálattal sikerült alátámasztani a madárszenzációt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik