Az abádszalóki Király-halom története igazán titokzatos és szorosan kötődik az 1000 évvel ezelőtt itt állt abádi révhez: István király is táborozhatott ezen a halmon és az egyik legkegyetlenebb harcot vívta a besenyőkkel a kereszténység felvétele érdekében, írta az I love Tisza-tó.
Az abádszalóki halomról igen kevés az információ. Dr. Tóth Albert kutatásaiból annyi ismeretanyag áll rendelkezésünkre, hogy a halom a tengerszint felett 102 méter magasan helyezkedik el.
A kutató az Alföld kunhalmait és kurgánjait a környék piramisainak nevezi, ami igen találó, hiszen ha átutazóban vagyunk, megannyi hasonló magas, a tájból kicsit idegennek látszó dombot láthatunk
– olvasható a portálon.
A piramisként magasodó halmok meghatározó látképei az Alföldnek, amiket rendszerint szántóföldek vesznek körül. Nincs ez másként az abádszalókival sem, amit egy könnyű sétával lehet elérni.
A halmok (régi magyar néven korhány) a sztyeppei népek temetkezési helyei voltak. A kurgán a halomsír egyik fajtája: fedett, de nem feltöltött gödörsír fölé emeltek halmot.
A Király-halom alatt is nyugszik valaki, de senki se tudja, ki lehet az. A halom tetejéről körbetekintve tiszta időben a Mátrát, a Bükköt is látni. A jelenlegi, 102 méteres tengerszint feletti magassága korábban ennél nagyobb lehetett, amikor még nem szántották be a környékét. A többi halomhoz képest ez igen jó állapotban maradt fent.
A halmok a honfoglaláskor és az azutáni évszázadokban is fontos szerepet töltöttek be, hiszen a királyok vagy a magasrangú emberek ezeken a helyeken pihentek meg utazásuk során, mivel innen jól belátni a környéket, így védeni is könnyű volt.
Mivel István király országának sem volt központja, mindig járta az országot. Azért is lehetett fontos állomás a Király-halom, mert a lábánál húzódott az erdélyi „Sóút”, ami az Abádi-rév felé vezetett.
A Király-halom a Nagykunság legmagasabb pontja Abádszalók mellett, ami egy kellemes kiránduláson felfedezhető, és felejthetetlen élményt nyújt.
