Iván Miklós Pókaszepetken él, 7 éves korában kezdett madarászni, majd a lepkék fotózása volt következő hobbija. Komolyabban a középiskolában kezdett a fényképezéssel foglalkozni, akkoriban még Praktika gépekkel. A növényfotózás, mint szenvedély körülbelül 10-12 évvel ezelőtt lépett be az életébe. Virágkereső kalandjaiban pedig a párja is elkíséri őt.
A legutóbbi kirándulásuk a csáfordjánosfai tőzikéshez vezetett, ahol minden évben látogatást tesznek.
Már hét közepén aggódva néztem az időjárás jelentést, lesz-e napsütés a hétvégén, mert szerettünk volna Csáfordjánosfára menni. Körülbelül egy óra az út tőlünk, és bíztam benne, hogy a szűrt napsütés megmaradjon, mert számomra az a legmegfelelőbb
– kezdte el történetét a Sokszínű vidék érdeklődésére.
Miklósnak és párjának kedveskedett az időjárás és a természet is, hiszen kellemes időben gyönyörködhettek a páratlanul szép virágtengerben.
A leírásokból, és az elmúlt évek tapasztalataiból tudtunk, hogy most lesz a virágzás csúcspontja, ilyenkor érdemes menni fotózni. 10 óra után értünk oda. A túrázóknak kiépített parkolóban már jó pár autó parkolt, ami azt jelezte, hogy a hétvégén leszünk jó páran. Szerencsére az időjárás is a lehető legkedvezőbben alakult
– osztotta meg miért is ezt a hétvégét választották.
A tőzikék természetvédelmi oltalom alatt állnak. A virágok védelme érdekében, a csáfordjánosfai tőzikést a látogatók csak és kizárólag a kijelölt ösvényen járhatják be.
A tőzikés egy zárt erdőben található, aminek közepén fut egy jól járható széles ösvény, ami a növények védelme érdekében úgy van kialakítva, hogy csak az ösvényen járhatunk, az ösvényről letérni nem szabad. Egy természetvédelmi járőr munkatárs is köztünk sétált, vigyázva a rendre
– részletezte Miklós, hogyan óvják a védett vadvirágok épségét Csáfordjánosfán.
Jelenleg milliónyi bókoló virág törékeny szépségében lehet gyönyörködni, és olyan érzése van az ott sétálóknak, mintha hófehér virágszőnyeget terített volna a február a hamarosan beköszöntő kikelet elé.
Egy oda vissza sétával kezdtünk, majd elkezdtük párommal keresni a fotótémát. Sikerült szép párokat találni, kisebb csokrokat. Elsősorban úgy keresem a témát, hogy a háttér és a téma közt minél nagyobb távolság legyen, akkor lesz szép “mosott” a háttér, természetesen ügyelek a háttérre is. Nikon D500-Nikon 105 Vr micróval fotózom, a lehető legtágabb rekesszel, ettől szép világos lesz a fotó, és nagyon szép színek jelennek meg, megspékelve egy kicsit festményszerű hatással
– osztotta meg a különleges hangulatú fotók elkészítésének a titkait.
A cikkben szereplő fotókat Iván Miklós készítette.
