A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehér-tó részterületén két szikes tómederben élnek a szélsőséges viszonyokhoz alkalmazkodott szárazság- és sótűrő növények. Az egyik a kardoskúti Fehér-tó, a másik pedig az Orosháza határában található Kis-Sóstó, írta a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.
A kardoskúti Fehér-tó a Dél-Alföld egyik legnagyobb, természetes állapotában fennmaradt szikes tava.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="722" width="1200" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A magyar sóballa és a hegyes bajuszpázsit egy növénytársulást alkot, melyeknek állományai között védett sziki ballagófű is növekszik ezeken az élőhelyeken.
Mindhárom növény megjelenése az aljzaton a vízterek kiszáradásához köthető. Az idei évben kevés téli és tavaszi csapadék hullott a kardoskúti területekre, csupán májusban érkeztek jelentősebb esők. Így a Fehér-tó már április végére, a Kis-Sóstó déli medre pedig május közepére kiszáradt, és már el is kezdtek növekedni bennük a jellegzetes növények
– mutatták be a különleges növények fejlődését.
A kiszáradó medrek aljzata ilyenkor vakító fehérre változik, a talajban lévő ásványi sók átmenetileg a felszínre kerülnek, ott kiválnak, majd később ismét a talajba oldódnak. Ebben az időszakban az itt élő különleges növényzet gyorsan növekszik bennük. A növények a szárazság ellen pozsgás leveleikkel védekeznek, melyekkel képesek a vizet tárolni és a párolgást csökkenteni. A magas sótartalomhoz pedig kiválóan alkalmazkodtak, a magyar sóballa például egy bizonyos sókoncentráció alatt nem is tud kicsírázni és fejlődni.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
