Virágzó vidékünk

Kirepültek fészkeikből az egymillió forintos madarak

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság/Szegedi Fruzsina
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság/Szegedi Fruzsina
A kerecsensólyom egyike a kiemelkedő természeti értékeinknek.

A Kardoskúti Tájegységben 15 pár kerecsensólyom költött – többségük a Cserebökényi-pusztákon -, ebből 11 pár nevelt sikeresen fiókákat. Egy pár parlagi sasfészekben, a többiek pedig műfészekben költöttek. Június elején repültek ki az első fiókák, s a hónap közepéig valamennyien elhagyták a fészküket.

A párok többsége 3-4 fiókát nevelt, de egy fészekben 5 fiókát is találtunk

– írta a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.

A Makói Tájegységben a tavalyi egy pár után idén már öt pár költött. Kettő mesterséges fészekládában, egy mesterséges, gallyakból készült fészekalapon, kettő viszont örvendetes módon természetes fészekben. Utóbbiak közül az egyik pár egy hollófészket, másik egy elhagyott parlagi sasfészket választott.

Ez azért is örvendetes, mert mutatja, hogy a faj képes természetes módon is szaporodni, nem feltétlenül szorul a mesterséges fészkekre. Június elejére mindegyik ismert fészekaljból kirepültek a fiókák. Három költés volt a Csanádi puszták közvetlen környezetében, kettő viszont távolabb: egy a Maros-ártérhez közel, egy pedig Földeák határában. A párok összesen 13 fiókát röptettek.

– részletezték az örvendetes hírt, és kiemeltek, hogy a pusztákon jól megfigyelhetők a fiatal kerecsensólymok, amint vadászati tudományukat gyakorolják.

Dévaványai Tájegységben négy fészekben összesen 13 fióka nevelkedett fel, ami igen jó eredménynek számít.

Többségük június elején már kirepült, egy négyfiókás fészekalj kirepülése pedig június 15-20. tájékán várható. Két fészekben négy, egyben három, egyben pedig két fióka nevelkedett. A fiatal madarak még a fészek körül tartózkodnak, most a szüleiket figyelve próbálják elsajátítani a vadásztechnikákat. Szüleik időnként élő zsákmányt adnak nekik, hogy megtanulják, hogyan kell azt mozgásképtelenné tenni, megölni

– mutatták be Dévaványai Tájegységben fészkelő kerecsensólymokat.

A kerecsenfiókák általában augusztus közepére válnak teljesen önállóvá, s akkor elkezdenek vándorolni, kóborolni.

A Kígyós-Ugrai Tájegységben ebben az évben 13 kerecsensólyom-pár kezdett költésbe, melyekből 12 pár sikeresen föl is nevelte fiókáit. Mindegyik fészek magasfeszültségű oszlopokra kihelyezett költőládában volt. A fészkek többségéből már június első harmadában kirepültek a fiókák, összesen legalább 30 példány

– vázolták fel a mennyi fiókával gazdagodott a Kígyós-Ugrai Tájegység.

Wikimedia Commons

A kerecsensólyom egyike kiemelkedő természeti értékeinknek. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel, és világszinten a Kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak.

Természetvédelmi helyzete

A kerecsensólyom hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke alapján a legmagasabb, 1 millió forintos kategóriába tartozik.

Kapcsolódó
2024-ben a kerecsensólyom az év madara
Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel, és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil.
Olvasói sztorik