A természetbe a legtöbb ember vágyik, még akkor is, ha megrögzött városlakó – vagy talán pont akkor igazán. Budapesten szinte minden ott van pár lépésre, szórakozás, kultúra, boltok, orvos, kivéve a nagy zöldfelületek – gondolják sokan. Pedig ez nem így van, akár Budapesten belül is tudunk kirándulni, időt tölteni a zöldben, természetvédelmi területeken, ha csak pár óránk van, ha nincs kedvünk, lehetőségünk – vagy éppen pénzünk – utazgatni. Ismerjük meg ezeket is!
5 természetvédelmi terület Budapesten belül
Apáthy-szikla
A budapesti Apáthy-szikla különleges természeti képződmény, amely a főváros II. kerületében található. Ez a lenyűgöző dolomitszikla nemcsak geológiai értéke miatt fontos, hanem a körülötte kialakított természetvédelmi terület révén is jelentős szerepet játszik Budapest természeti örökségének megőrzésében.
A szikla különleges formáját és textúráját az évmilliók során kialakult eróziós folyamatoknak köszönheti. A nagyjából 30 méter magas dolomitsziklákon jól láthatók a karsztosodás és a hévízes kioldás ősi folyamatai, de botanikai és zoológiai értékei miatt is érdemes felkeresni a területet, a csodás kilátás mellett.
Az Apáthy-szikla környéke 1977 óta védett természetvédelmi terület. Az 5,4 hektáros terület gazdag növény- és állatvilágnak ad otthont, és fontos szerepet játszik a városi biodiverzitás megőrzésében. A területen számos ritka és védett növényfaj található, s sziklák repedéseiben és a környező erdőkben sokféle állat él, többek között madarak, hüllők és rovarok.
A terület kiváló kirándulóhely, amely lehetőséget nyújt a természetjárásra és a madármegfigyelésre. A kilátópontokból lenyűgöző panoráma nyílik a városra. Babakocsival is kényelmesen és jól járható erdei út vezet hozzá.
Róka-hegyi kőbánya
A Róka-hegy egy 254 méter magas hegy a Dunazug-hegyvidéken, Budapest közigazgatási területén. A hegycsúcs körüli terület helyi jelentőségű természetvédelmi terület, található itt egy geológiai bemutató ösvény is.
Budapest egykori legnagyobb mészkőbányája fajgazdag növény- és állatvilággal rendelkezik, tömbjében több barlang is nyílik; népszerű célpont a kirándulók, sőt a sziklamászók körében is, de a kilátásra kiváncsiakat is vonza.
1977 óta fővárosi jelentőségű védett terület, mely szabadon látogatható az év minden részében. Tömegközeledéssel is könnyen elérhető szentendrei HÉV csillaghegyi megállóhelyétől.
Az összesen 19,5 hektáros védett terület nemcsak geológiája, hanem ritka botanikai és zoológiai élővilága miatt is figyelemreméltó. Növénytani kincsi közül a legkiemelkedőbb egy fokozottan védett növényfaj, az akár százhúsz centiméteresre is megnövő, balkáni eredetű gyapjas gyűszűvirág, de itt található a főváros legkiterjedtebb vetővirág populációja is. A bánya üregeiben rendszeresen telelnek denevérek is.
Naplás-tó
A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, melyet a Szilas-patak duzzasztásával az 1970-es években hoztak létre eredetileg árvízvédelmi céllal a XVI. kerületben, Cinkotán.
1997 óta természetvédelmi terület a tározó (16 hektár) és környezete (ami 2013-ban bővült egy kaszálóval, ezzel együtt a nem állandó nyílt vízfelület területe összesen mintegy 150 hektár). Az évek során a terület fokozatosan természetvédelmi szempontból is jelentősé vált, hiszen számos növény- és állatfaj talált itt otthonra, amelyek közül sok védett vagy ritka.
A Naplás-tó környékén változatos növényzet található, beleértve a nádasokat, mocsári növényeket, és különböző erdei növényeket. A tó és a nádasok különösen fontosak a madárvilág számára. Többek között récék, gémek, nádirigók és különböző énekesmadarak fészkelnek itt. A terület kiválóan alkalmas madármegfigyelésre, különösen a tavaszi és őszi vonulási időszakban, amikor számos madárfaj vonul át a tó felett. A terület emellett otthont ad számos kétéltűnek, hüllőnek és emlősnek is, mint például a mocsári teknősnek és a vízisiklónak.
Népszerű horgászhely, ahol különböző halfajok, például ponty, keszeg és csuka foghatók. A tó körül több pihenőhely és piknikező terület is található, ahol a látogatók élvezhetik a természet nyugalmát.
A Naplás-tó könnyen megközelíthető Budapest belvárosából autóval, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel.
Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület
A Merzse-mocsár egy különleges és kevésbé ismert természeti terület a főváros XVII. kerületében, Budapest egyik legháborítatlanabb vizes élőhelye. Ez az egyedülálló mocsárvidék gazdag növény- és állatvilágával igazi paradicsom a természetkedvelők és a nyugalomra vágyók számára. Az 1977 óta védett terület kiterjedése 49,5 hektár, környezetével együtt szabadon látogatható, könnyedén bejárható.
A mocsárban megtalálható a magas sásos, a nádas, a bokorfüzes, a fűz-nyár ligeterdő és a száradó kékperjés láprét is, több védett növény- és madárfaj is honos itt. A területen több pár barna rétihéja költ rendszeresen. Különböző nádi és vízimadarak, mint a barkóscinege, a nádirigó, a vízityúk, a bölömbika, valamint egyéb nádiposzáta- és récefajok egyaránt megtalálhatók itt. A madarakon kívül fellelhetők különböző békafajok, vízisikló és mocsári teknős is, utóbbiból itt él a legtöbb a fővárosban.
Területe a 19. század eleje óta folyamatosan zsugorodik, a mocsár szabad vízfelülete napjainkban csupán néhány száz négyzetméteres, ami töredéke a nyolcvanas években leírtaknak, mely szintén csak töredéke eredeti méreteinek. Ez tulajdonítható az elmúlt évtizedek általános aszályos időjárásának csakúgy, mint a terület és környezete átalakításának (repülőtéri építkezések, vízelvezető árkok létesítése a mezőgazdasági területeken, csatornázottság bővülése, amelyek jelentős vízmennyiséget vontak el a vízgyűjtő területről). A Merzse-mocsár rehabilitációjának (1991–2003) köszönhetően ez a folyamat mára megállt, területe nem fogy tovább, élővilága biztonságba került.
Rupp-hegy
A Rupp-hegy a Budaörsön húzódó Csíki-hegyek vonulatának legkeletebbre eső tagja, Budapest XI. kerületében.
Felépítő kőzete triász kori dolomit, a hegytetőn megjelenik a márga is. A területre leginkább a telepített fenyves mellett a természetes növénytársulások, a molyhos tölgy és különböző berkenye fajták a jellemzőek. A déli szélén sziklafüves és pusztafüves társulás mellett a Csíki-hegyek fővonulatára jellemző kisebb dolomitsziklagyep folt is megfigyelhető.
A területen 38 védett növényfajtát tartanak nyilván, a ismertebbek a tavaszi hérics, az apró nőszirom, a nagyezerjófű, a magyar gurgolya, a fekete kökörcsin, a leánykökörcsin, a bíboros kosbor és a fehér madársisak.
A 7,7 hektáros terület 1977 óta áll fővárosi védettség alatt.
