A Drónpilóták Országos Egyesülete csatlakozott Kurunczi Norbert, a Rókales Alapítvány elnökének ötletéhez, miszerint drónok térképezik fel országszerte a gabonatáblákat, melyek az aratások beköszöntével munkaterületté válnak, azokban pedig vadcsaládok lapulhatnak. Az akcióval elkerülhető lenne a kicsinyek lekaszálása, mentésük hatékonysága növekedne, írta a LikeBalaton.
A sűrű növényzetben menedéket kereső ártatlan kisállatok gyakran esnek áldozatul a hatalmas kombájnok könyörtelen szecskázásának.
Az aratás során a gépek gyakran nem veszik észre, hogy a gabonamezők, kalászosok vadállatok búvóhelyei, például őzeké vagy rókáké, ezért sajnos elgázolják őket
– nyilatkozta a portálnak dr. Csevár Antal, a Drónpilóták Országos Egyesületének alelnöke.
Az egyesület felhívást tett közzé nemcsak az egyesületi tagoknak, hanem minden drónosnak, hogy csatlakozzanak ehhez a vadmentési kezdeményezéshez. A felhívás nagy aktivitást váltott ki.
A cél, hogy a mezőgazdászokkal, a földtulajdonosokkal, a vadásztársaságokkal együttműködve tudjuk ezt a tevékenységet végrehajtani. Szeretnénk, ha keresnének minket a földtulajdonosok. A vadásztársaságok érdekeltek a mentésben, hogy a tulajdonuk, a vad, ne legyen lekaszálva, míg a földtulajdonosoknak szeretnénk hangsúlyozni, hogy senki nem fog bemenni a kalászosba és letaposni azt
– említette a szakember.
A gidákra július végéig leselkedik főként veszély, utána már annyira nagyok és erősek, hogy ki tudnak menekülni, el tudnak futni a munkaterületről, de bizonyos kaszálókon, annyira belegabalyodhatnak a sűrű növényzetbe, például a lucernába, hogy nem tudnak kiverekedni a szélére.
A drónosok hajnalban kimennek a területre, amikor még hűvös az idő. A hőkamera GPS koordinátákkal megmutatja, hogy mely ponton van valamilyen élőlény.
Ha megtalálják a gidákat, azt a pontot megjelölik. Odamennek, ráborítanak egy olyan műanyag kosarat az állatra, ahonnan nem tud ellépni. Odatesznek egy zászlót, s a munkagép pedig kikerüli a dobozt. Ha a helyzet úgy adja, akkor a gidát kiviszik a kaszálóról és addig ott tartják egy dobozban, figyelve rá, amíg az adott területet le nem aratja a gép. Aztán visszakerül oda, ahol eredetileg találták. Ezekben a helyzetekben a suta, az anyja, két-három óránként tér vissza, de amíg ott a gép, nem fog közel jönni.
Igyekszünk az önkormányzatokkal is egyeztetni, hiszen ők is tudják segíteni a munkánkat azzal, hogy felhívják a földtulajdonosok figyelmét erre az akcióra. Ha idén száz állat megmenekül már az is siker, akkor is, ha az évente érintett több ezer állathoz képest ez a szám elenyésző
– mondta Kurunczi Norbert, a Rókales Alapítvány elnöke, az akció ötletgazdája.
