A várpalotai Thury-vár Magyarország egyik jelentős történelmi emléke. A Veszprém vármegyében magasodó vár a 14. század közepén épült, eredetileg a Csák nemzetség birtokaként. Az évszázadok során számos átalakításon esett át, és fontos szerepet játszott Magyarország védelmi rendszerében, különösen a török hódoltság idején.
A vár nevét Thury Györgyről kapta, a kiváló bajvívó az építmény egyik leghíresebb kapitánya volt. A neves végvári vitéz a 16. században élt, és kiemelkedő hősiességével, valamint katonai tudásával szerzett hírnevet. 1559-től haláláig, 1571-ig volt a vár kapitánya, és számos győzelmet aratott a törökök felett. Az ő vezetésével a vár sikeresen ellenállt több ostromnak, és jelentős szerepet játszott a környék védelmében.
Magyarország egyik legerősebb végvára volt
A várpalotai Thury-vár eredetileg egy középkori, gótikus várként épült, de az évszázadok során reneszánsz és barokk stílusjegyekkel is gazdagodott. A vár központi része egy négyzetes alaprajzú, masszív épület, amelyet vastag falak és bástyák védenek. A belső udvart lakóépületek és gazdasági épületek vették körül, amelyek egykor a vár életének színterei voltak.
A korabeli források szerint a Palota néven jegyzett várkastély építését Újlaki Miklós kezdte el a 14. században, majd dédunokája, Újlaky Miklós jelentősen megerősítette az erődöt. Ebben az időszakban vált a Dunántúl egyik legerősebb várává. Az Újlaki család kihalása után több gazdája is volt az erősségnek, végül a királyi vár első várnagya Thury György lett.
A vár történelme során számos tulajdonosváltáson ment keresztül. A Csák nemzetség után többek között a Rozgonyiak, majd a Báthoryak birtokolták. A török hódoltság idején, a 16. és 17. században a vár katonai jelentősége megnőtt, és fontos védelmi szerepet töltött be a török elleni harcokban.
A 18. századtól a monumentális építmény fokozatosan romlásnak indult. A 20. század elején a vár állapota meglehetősen leromlott, de a két világháború között, majd azt követően is több alkalommal helyreállítási munkát végeztek rajta. Az 1950-es és 60-as években végzett rekonstrukciók során igyekeztek visszaállítani a vár eredeti állapotát, és megóvni a megmaradt építészeti értékeket.
A rettenthetetlen bajvívó
Thury György (1519-1571) a magyar történelem egyik kiemelkedő alakja a törökök elleni harcok egyik legnagyobb hőse volt. Katonai pályafutását fiatalon kezdte, és gyorsan kitűnt bátorságával, valamint kiváló hadvezetési képességeivel. 1556-ban kinevezték a lévai vár kapitányává, majd 1559-ben várpalotai várkapitány lett, ahol jelentős szerepet játszott a környék védelmében.
Thury György nevéhez számos sikeres hadjárat és győzelem fűződik, amelyek során sokszor túlerőben lévő török csapatokat vert vissza. Legismertebb győzelmei közé tartozik a palotai csata, ahol katonáival hatalmas veszteségeket okozott az ellenségnek. Thury 1566 júniusában 500 katonájával mindaddig tartotta a várat Arszlán budai pasa 8000 fős seregével szemben, míg a felmentő sereg meg nem érkezett.
Kard által vész, ki kardot ragad. A híres várkapitány élete tragikusan ért véget: 1571 tavaszán egy portyázás során maroknyi seregét a török csapatok kelepcébe csalták, és a vitézt végül meggyilkolták. Emléke máig él, és a várpalotai Thury-vár, valamint számos történelmi írás őrzi hősiességét és hazaszeretetét.
Sokszínű kulturális központ
A Thury-vár ma nemcsak Várpalota, hanem az egész Veszprém vármegye egyik legfontosabb történelmi emléke. A vár megőrzése és bemutatása révén a látogatók betekintést nyerhetnek Magyarország viharos történelmébe, és megismerhetik a múlt hőseit és eseményeit.
A várban ma több érdekes kiállítás is megtekinthető, amelyek a helyi és a magyar történelem különböző időszakait mutatják be. A város környéke már régóta lakott volt, a legelső emlékek gyűjteményét tablókról és vitrinekbe kihelyezett töredékekből ismerhetik meg a látogatók.
Az egyik legérdekesebb kiállítás a Thury György életét és harcait bemutató tárlat, amely interaktív elemekkel, makettekkel és korabeli fegyverekkel hozza közelebb a látogatókhoz a 16. század világát. Emellett a várban gyakran rendeznek történelmi és kulturális fesztiválokat, amelyek tovább gazdagítják a látogatói élményt.
A patinás építmény amellett, hogy műemlék, napjainkban Várpalota legnagyobb kulturális intézményének, a Thury-Vár Nonprofit Kft.-nek a székhelyeként funkcionál. A rusztikus építészeti emlék mívesen rekonstruált falai között helyet kapott ad a Magyar Vegyészeti Múzeum és a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum Bányászattörténeti Gyűjteménye is.
A 2010-es években végzett felújítási és korszerűsítési munkálatoknak köszönhetően a vár mára kulturális és városi rendezvények, színházi előadások, koncertek, és konferenciák otthonává, színvonalas konferencia központtá változott. Az épületben mindezek mellett egy kellemes hangulatú bisztró is segít kipihenni a bakonyi túra fáradalmait.
A fotókat Tóth A. Péter készítette.
