A szárazság okozta aszály egyre súlyosabb, az ország területének közel 60 százalékán pusztít, az Alföldön különösen kritikus a helyzet.
Pápai Gergő videós és zeneszerző a levegőből mutatja be a Homokhátság helyzetét.
Ha kilépünk a jól ismert és megszokott szűk környezetünkből, ha letérünk az ezerszer végigjárt útvonalainkról, odakint egy teljesen másik világot találunk, mint amire emlékszünk. Odakinn semmi nem stimmel. Elüldöztük vagy kiirtottuk az élőlényeket, kizsákmányoltuk a talajt, lecsapoltuk a természetes vizeket. Már régen felszámoltuk a környezethez és a lehetőségekhez alkalmazkodni képes tradicionális gazdasági és kulturális életformákat. A tájat először leigáztuk, majd nagyon beteggé tettük.
Fogalmunk sincs arról, hogy hogyan néz ki jelenleg a saját tájunk, a saját környezetünk. A döbbenetes és visszafordíthatatlan pusztításnak, amit végeztünk, elképesztően hatalmas a léptéke. Az alföld elsivatagosodásáért és az élőlények tömeges kihalási hullámért mi vagyunk a felelősek
– írta a felvételeihez.
A Kiskunság elsivatagosodásáért a tsz időket idéző csőlátású, és a vizet csak minél gyorsabban levezetni akaró mérnökgárda, az állami vízgazdálkodás és a klímaváltozást figyelmen kívül hagyó jogalkotás a felelős. Kisebb törvénymódosításokkal vissza lehetne engedni a vizet ebbe a tájba. Például, ha a csatornarendszerből áradásokkor szabadna vizet kiengedni a földekre. Vagy ha felhagynánk az ide nem való, vízigényes, a talajt kizsákmányoló növények termesztésével, mint amilyen a kukorica vagy a napraforgó
– idézte Pápai Gergőt a Telex a videójáról, ami egy hosszabb művészeti projekt legújabb darabja.
Ebben a filmsorozatban a saját közvetlen környezetem látványával, és az ember által átalakított tájképekkel foglalkozom egy lassan sodródó, meditatív, kísérleti formátumban. Ez lehetőséget teremt a szorongásaink megélésére, vagy az esetleg az életformánkkal összefüggő önreflexióra is. Ezek a filmek eredetileg némafilmek, melyekhez különböző kollaborációkban élőben, a vetítéskor zenélünk.
