Aprócska természet a nagyvárosban – írta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.
A Tócó-ér mindössze alig 20 kilométereken keresztül kanyarog Zelemértől Sárándig. A különleges vízfolyásról írt Pompola Krisztián, a nemzeti park természetvédelmi őrszolgálatának munkatársa, aki mesés felvételeket is készített az ér környezetéről.
A Tócó-ér eredője a zeleméri templomrom közelében található, ahol vizet manapság nem igazán látni. A Mélyvölgyi-érrel való összefolyásától már állandó víz található benne, mióta a CIVAQUA programból megvalósult a vízutánpótlás. Sárándnál pedig a Kösely-főcsatornába folyik bele, a Kondoros-csatornával együtt.
A XIX. században a Tócó-érnek még komoly vízhozama volt, ezt bizonyítja, hogy vízimalmok is működtek rajta. Azt feltételezik, hogy a vízfolyás megléte szerepet játszott az első, állattenyésztéssel foglalkozó emberek letelepedésében is.
Az ér egyes részei Natura 2000 területek és/vagy helyi jelentőségű védett természeti területek, míg környezetének más részei nem állnak természetvédelmi oltalom alatt. Az ér menti gyepek számos védett és fokozottan védett növény és állatfajnak adnak otthont (merevszőrű boglárka, öldöklő aszat, keleti békakorsó, kései pitypang, ürge, nyugati földikutya).
Az ér hüllőknek (vízisikló, mocsári teknős), kétéltűeknek (pettyes gőte, vöröshasú unka, nagy tavibéka), halaknak, madaraknak (szürke gém, fehér gólya, fekete gólya, erdei cankó) és emlősöknek (vidra) szolgál otthonául vagy táplálkozó helyéül.
