Virágzó vidékünk

Mérgezés miatt tömegesen pusztulnak a halak a magyar vizekben

illusztráció/MTI/EPA/PAP/Lech Muszynski
illusztráció/MTI/EPA/PAP/Lech Muszynski
A szokásos halveszteség a többszörösére nőtt.

A hosszan tartó forróság miatt 26 és 30 fok közé állt be az utóbbi másfél hónapban a magyar folyóvizek és tavak hőmérséklete, ami a halak tömeges pusztulását okozza. Ennek okairól a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője, Lévai Ferenc beszélt az Infostartnak.

Soha nem volt még ilyen magas a vízhőmérséklet, ezzel pedig az a gond, hogy minél melegebb a víz, annál kevesebb gázt tud megtartani, vagyis kevesebb az oxigén is. Más gázok felhalmozódnak a fenéken, és milliméternyi vastagságú gázréteget képeznek.

Az első olyan időszakban, amikor a légnyomás drasztikusan leesik, ezek a gázok egyszerre szabadulnak fel, elkábítják, elbódítják a halakat, nem ezért pusztulnak el, mert nincs elég oxigén, hanem azért, mert szó szerint megmérgeződnek

– mondta a szakember.

Emellett nagyon nagy a párolgás is, 30 fok fölötti vízhőmérsékletnél naponta körülbelül 1,5-2 centiméternyi vizet veszítünk el, ezért szerinte a legfontosabb lenne a víztározás. Probléma, hogy utoljára a 80-as években építettek víztározókat Magyarországon. A hazai tógazdaságok területe mintegy 26 ezer hektár és körülbelül 350-400 millió köbméter vizet tudnak tározni, de a halastavak jó része is feliszaposodott, kotrásra van szükség, mert különben kevesebb vizet tudnak tárolni, kisebb az a vízmennyiség, ahol a halak életterét jelenti.

Sajnos a különböző mértékű halpusztulás folyamatos, az a veszteség, amit el szoktunk szenvedni egy nyáron, 10-15 százalék szokott lenni, most ez legalább 30 százaléknál jár. Kis eldugott öblökben a horgászvizek partjain, a holtágak szélein, mindenütt találkozunk a döglött halakkal

– mondta Lévai Ferenc.

A kiapadt vizek mellől az ott élő védett állatok, teknősbékák, hódok, vidrák folyamatosan azokat a területeken keresik fel, ahol még van víz. Ma már a gázlómadarak minden további nélkül gázolnak a tó közepén is.

Az, hogy elvesztettük a vizet mint életteret, elvesztettük mint termelő területet, még azzal is jár, hogy lényegesen több a kár, amit a védett állatok okoznak a halastavakban

– tette hozzá.

A halpusztulás magával hozná a drágulást is, ám a szóvivő szerint ezt nem tervezik.

A magyar halászat rengeteget tett azért, hogy több hal fogyjon, ha lassan is, de elindult a fogyasztás növekedése, nem akarunk árat emelni egészen addig, amíg kibírjuk egyáltalán

– mondta Lévai Ferenc.

Kapcsolódó
Mázsaszám szedték össze a haltetemeket a csongrádi horgászvizekből
Nem vízminőségi probléma, vagy betegség miatt pusztultak a busák.
Olvasói sztorik