A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság egyik legjobb állapotú ex lege védett szikes tavánál pompás látványban gyönyörködhetünk – írták a nemzeti park oldalán.
Az orosházi Kis-Sóstó déli medrének kiszáradt aljzatát sűrű, zöld szőnyegként fedi egy különleges, só- és szárazságtűrő növény, a hegyes bajuszpázsit növekvő állománya. A Kis-Sóstó egy időszakosan vízzel borított, sekély, szikes terület, amely jellegzetes világos színét a sókiválásoknak köszönheti. A tó déli részének medre általában már május elején kiszárad.
Ekkor jelennek meg elsőként a hegyes bajuszpázsit apró hajtásai, amelyek gyorsan elszaporodnak, és mostanra szinte egyedüliként fedik be a szikes talajfelszínt. Ez a növény alacsonyan marad, hajtásai a talajon elfekve terjednek, virágzata pedig bajuszra emlékeztet – innen ered a neve is.
Az ilyen típusú élőhelyekre nem jellemző a fajgazdagság, inkább néhány, jól alkalmazkodó egyéves növényfaj uralja a tájat. Ezek közül egyesek gyakran teljes dominanciát is képesek elérni a sós, időszakosan kiszáradó talajokon.
Szárazságtűrő fajok
A hegyes bajuszpázsit gyakran együtt fordul elő a magyar sóballával, amely szintén őshonos faj. E két növény váltakozó mértékben válhat uralkodóvá attól függően, hogy az adott év vízjárása és időjárása melyiküknek kedvez. Egy harmadik, szintén jelentős faj a védett sziki ballagófű, amely az utóbbi időszakban szép számban bukkant fel a Kis-Sóstó kiszáradó medrében.
Az alföldi szikes gyepek nyáron színes virágruhát öltenek. Ahogy korábban írtuk, a sziki sóvirág kékes-lila szőnyege virít június végétől a pusztaságon. Ősszel ugyancsak különös szépségű növények borítják a szikes pusztát. Néhány éve, nyár végére különleges színekben pompázott a kardoskúti Fehér-tó.
