Ha a katicabogarakra gondolunk, legtöbbünk szeme előtt a jól ismert piros alapon fekete pöttyös rovar jelenik meg. Van azonban egy kevésbé ismert, de annál különlegesebb faj, amely egészen más arcát mutatja a katicák családjának: a kékacél katica. Ez az apró, 3–4 milliméteres bogár irizáló kékeszöld színével inkább emlékeztet egy apró ékszerre, mint egy rovarra.
A kékacél katica Ausztráliában őshonos, ahol természetes élőhelyén különféle apró kártevőkkel táplálkozik – olvasható a Wikipedián. Nem a növényeket rágja, hanem ragadozó életmódot folytat: elfogyasztja a pajzstetveket, levélbolhákat, molytetveket és más apró atkaféléket. Egyetlen példány élete során több száz kártevőt is elpusztíthat. Éppen ezért a mezőgazdaság hamar felismerte a benne rejlő lehetőséget.
A 19. század végén betelepítették Új-Zélandra is, hogy segítségével visszaszorítsák a citrusfákat pusztító fekete pajzstetvet és az eukaliptuszokat károsító kéregpajzstetveket. A kísérlet sikeresnek bizonyult: a kékacél katica gyorsan otthonra talált, és ma már gyakori rovarnak számít Új-Zéland északi vidékein is.
A hidegebb időszakokban a kékacél katicák védett zugokban húzzák meg magukat, így vészelik át a telet, majd tavasszal ismét megjelennek a kertekben, hogy folytassák kártevővadászatukat. Gömbölyű, sisakra emlékeztető, csodás páncéljuk nemcsak fényes színével különleges, hanem abban is segít, hogy megvédje őket a hangyáktól, amelyek gyakran igyekeznek gondoskodni a levéltetvekről.
Korábban megírtuk, hogy hogyan csábíthatjuk a katicabogarakat a kertünkbe, Szomorú valóság, hogy bogárfajok tucatjai tűnhetnek el végleg a Földről.
