Ha valaki Székesfehérvárra látogat, általában az országszerte ismert nevezetességekre kíváncsi: a szerelem emlékművére, a Bory-várra, az ikonikus Országalmára vagy a Koronázó Bazilika romjaira. A város azonban jóval többet rejt annál, mint amit egy gyors városnéző séta során felfedezhetünk. A régi koronázó város utcái és udvarai, parkjai és szobrai olyan titkokat őriznek, amelyekről sokszor még a helyiek sem tudnak.
Aki hajlandó kicsit letérni a kitaposott turistaösvényről, igazi kincsekre bukkanhat: eldugott műemlékekre, hangulatos zugokra, bohókás szobrokra és érdekességekre, amik megmutatják Székesfehérvár igazi arcát.
Az órajáték
Az egyik ilyen kincs megtekintéséhez nem is kell messzire mennie annak, aki a belvárosban már megcsodálta az ismert nevezetességeket. Az Országalmától csupán néhány méternyire, a Kossuth udvarban található az ország egyik legszebb és legkülönlegesebb időmérő eszköze, az órajáték.
Ez a különleges, történelmi tematikájú óra 2002-ben több művész közreműködésével készült el, egy több mint 200 éves belvárosi épület homlokzatára.
Az órajáték különlegessége a 24 órás beosztású számlap. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon. A csillagtérképen az éjszakai égbolt látható, a hónapokhoz kötődő csillagképek, a Vízöntő, a Halak, a Kos, a Bika,az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, a Szűz, a Mérleg, a Skorpió, a Nyilas és a Bak szimbólumaival, továbbá a Tejúttal.
Nem csak külsejében kuriózum
Az óra kuriózuma nem csak a kinézetében rejlik. Azon túl, hogy mutatja az időt, a hónapot, a napszakokat és a csillagjegyeket, naponta ötször látványos műsorral is szolgál. Délelőtt 10 órától két óránként, 12, 14, 16 és 18 órakor zenei aláfestéssel apró figurák kelnek életre, és vonulnak végig a közönség előtt.
A figurák a 15. századi Thuróczy-krónika színezett fametszetei, valamint templomi freskók alapján készültek.
A zene két fő dallamból áll: az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” című népdalból, amely István királyhoz kötődik, valamint egy középkori dallamból, az „O Pastor aeterne”-ből.
Az óra belsejében a figurák – mind a 9 – egy 7, 6 méter hosszú pályán mozognak. A sort mindig a harsonás fiú nyitja, őt követi Szent István és Imre herceg, majd Szent László viadala Kun Vitézzel. Őket követi Szent Erzsébet és Szent Margit, a sort pedig Mátyás király és Beatrix zárja. Világos ruhája miatt kevésbé látványos, de Kovács Jenő órásmester tervei alapján a királynő a sor végén meghajol.
Ballagók és tanáraik köszöntése
Az órajáték év közben télen csak dallamokkal szórakoztat, mivel a figurák ilyenkor nem jelennek meg.
A májusi hónapban az érettségiző diákok, és az őket felkészítő tanárok tiszteletére, valamint Székesfehérvár diákvárosi múltjára megemlékezve az Órajáték megszokott, történelmi figurái helyett a 2005 óta ballagási diáksort láthat az, aki ekkor nézi meg az Órajátékot.
Természetesen ne feledkezzünk meg a többi látnivalóról sem. Aki Fehérváron jár, mindenképpen simogassa meg Kati néni orrát, igyon a csodavízből, nézze meg az Aranybulla Emlékművet, és a Japánkertet.
