Idén is folytatják a szakemberek a Hévízi-csatornában élő idegenhonos halfajok gyérítését.
A 38 °C-os vizet adó termálforrások által táplált Hévízi-tó vízkészlete az év minden szakaszában gyakran cserélődik, a víz a “lefolyóként” emlegetett Hévízi-csatornán “úszik el” a tóból és 13 kilométer megtétele után a Zala folyóba ömlik.
A Hévízi-tó kifolyójától egy-két kilométeren át meleg a víz. A tó kivezető csatornája télen sem fagy be, így kedvező életfeltételeket biztosít azon trópusi halaknak, amelyek télen elpusztulnának a hideg vizű, magyar folyókban.
A 2024 óta tartó munkát rendszeres ragadozó (csuka) telepítéssel egészítik ki, így igyekeznek visszaszorítani az emberi felelőtlenség miatt elszaporodott díszhalakat, melyeket akvaristák visznek a csatornába.
A munka eredménye hosszabb távon lehet látványosabb, mindenesetre az már az idei fogási statisztikában is egyértelműen látszik, hogy nőtt az őshonos halak részaránya, a különböző díszhalak pedig fokozatosan teret vesztenek
– írta a közösségi oldalán a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
A januári gyérítésről közzétett videóban elmondták, hogy a nagy hideget követően a halak a csatorna kifolyóhoz közelebbi szakaszánál nagyobb számban gyűltek össze, így hatékonyabb volt a munka.
A szakemberek leszögezték, hogy továbbra is az őshonos ragadozók – csukák – telepítésével ígyekeznek fokozni a védekezést az invázós fajok térhódításával szemben.
Korábban arról számoltunk be, hogy inváziós jaguársügéreket fogtak a Hévízi-kifolyóból és szegfűolajjal kábították el a trópusi halakat a Hévízi-tónál.
