Heves vármegye természeti kincsei különleges változatosságot mutatnak, hiszen az ország egyik legszebb tájegységében található. Itt számos hegyvidéki, alföldi és folyóvidéki terület is jelen van, melyek gazdag növény- és állatvilággal rendelkeznek.
Ezek a természeti kincsek mind hozzájárulnak Heves vármegye változatos ökológiai értékeihez és gazdag természeti örökségéhez. Heves vármegye kiváló helyszínt biztosít azoknak a természetjáróknak, túrázóknak és minden olyan embernek, akik szeretnének közelebb kerülni a természethez.
Ezek a helyek talán kevésbé vannak jelen a leggyakoribb kirándulólistákon, mégis izgalmas történeteket és különleges hangulatot kínálnak azoknak, akik szeretnek letérni a megszokott útvonalakról. Összegyűjtöttünk néhány olyan látnivalót, amely jól mutatja, mennyi felfedeznivaló vár még a kíváncsi utazókra Heves vármegyében.
Bél-kő, Bélapátfalva
A Bélkő-hegy a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja a Bükk-vidék központi részének nyugati felén. A hegy fehérlő szikláit a középső és késő triász korban képződött mészkő alkotja.
Kevés település büszkélkedhet olyan különleges és lenyűgöző „háttérrel”, mint Bélapátfalva. A Bélkő-hegyfehér mészkősziklái százmillió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. A hegy szolgáltatta a bélapátfalvai cementgyár számára a cementgyártáshoz szükséges alapanyagot, a bányászatnak köszöntheti a mai, lépcsőzetes sziklás arculatát.
A Béli medencéből 500 méter relatív magasságával kiemelkedő mészkőtömeg Bélapátfalva és környezete meghatározó táji eleme, a Bükk hegység egyik legjelentősebb pontja, a Bükk-fennsík déli és északi oldalán futó ún. „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja. Kiemelkedő földtani, földrajzi és biológiai jelentősége miatt a Bükk geológiai, természeti gyújtópontja.
Bővebben itt írtunk Bél-kőről.
Apci tengerszem, Széleskő-bányató
A Mátra délnyugati részén, a szigetszerűen kiemelkedő Nagy-Hársas és a Somlyó hegyek közötti Széles-kő aljában, Apc községtől nem messze fekszik a tengerszemnek hívott Széleskő-bányató. Az erdő mélyén, a hajdani andezitbánya gödrében keletkezett kristálytiszta vizű tavacskát több oldalról impozáns, 10-15 méter magas sziklafalak határolják. Partja népszerű pihenőhely, a tiltás ellenére, a veszélyre fittyet hányva, a környező sziklákról sokan ugrálnak be a jéghideg vízbe is. Autóval, egy földúton szinte egészen a tóig be tudunk hajtani, jelzett turistaút vezet a tengerszem feletti sziklák tetején lévő legszebb kilátóhelyekre.
A tó, melyet találóan tengerszemnek hívnak, egy klasszikus bányató, 1875-ben kezdték el a jó minőségű andezit fejtését a Nagy-Hársas és a Somlyó közti Széles-kőn. Mintegy 90 éven keresztül folyt itt az egyre nagyüzemibbé váló termelés, még kisvasutat is építettek, melyen a kővel megrakott csilléket szállították el a faluba. Az 1960-as években szűnt meg a kőbányászat, a rekultivált területen, az óriási gödör lassan megtelt csapadék- és talajvízzel, végül 1995-ben természetvédelmi oltalom alá került a Széleskő-bányató. A helyiek körében már hosszú évek óta ismert volt e rejtett kincs, az utóbbi időben már messzebbről érkező kirándulókat is vonz az egyedülálló és felettébb látványos környezet.
Bővebben itt írtunk az apci tengerszemről.
Ilona-völgyi-vízesés
Az Ilona-patak közel tíz méteres zuhataga az ország legnagyobb természetes vízesése, és a Mátra klasszikus szépségű völgyében találjuk.
A közel 10 méteres sziklafalon alábukó patak hazánk legnagyobb természetes vízesése. A meredek zuhanással a katlanba érkező víz nagy tömbökre szaggatta az alapkőzetet. Tekintélyes méretű, szanaszét dobált farönkök mutatják az időnként felbőszülő patak erejét. Különös hangulatot árasztanak a kőemberek, melyeket a patak által lekerekített szikladarabkákból építettek a túrázók.
A zuhatag nagy esőzések és a hóolvadás után a leglátványosabb, vagy amikor a fagyos téli napokon jégbe burkolózik. De szépsége az esztendő bármely napján magával tudja ragadni az ide látogatókat.
Ez a képződmény a miocén andezitvulkanizmus legkésőbbi termékei közé tartozik. Hasadékok mentén nagy tömegű piroklasztikum – vulkáni törmelék – került felszínre, ebbe a változó keménységű anyagba vágódott be a patak.”
A Tőkés- kút táplálta két kis forrásból induló Ilona-patak a Marhád /606 m/ és a Cserepes-tető /734m/ meredek oldala közé szorulva, több helyen töri át magát a sziklák közt, majd zuhan alá. A vízesés függőleges fala egy kb. 60 méter széles katlan vége, amely akkor mutatja igazi szépségét, ha a Sándor-rét irányából közelítjük meg.
Az Ilona-völgyi tanösvény egész évben szabadon látogatható.
Sás-tó
Mátrafüred és Mátraháza között találjuk hazánk egyik legmagasabban, 510 méteren fekvő természetes tavát.
A közel 2 hektár nagyságú mocsaras, lápos, sással benőtt tavat, 1953-ban lecsapolták, és kialakították a jelenlegi szigeteket, tavat. 1961-ben megnyitották az első hazai hegyvidéki kempinget. Ma az 53 méter magas kilátó, csónakázótó, valamint az interaktív ”Béka-tanösvény” egészen Farkaskút-forrásig viszi a látogatót, bemutatva Sástó természeti környezetét, állat- és növényvilágának gazdagságát.
Sástó az esztendő minden napján felejthetetlen élményeket kínál. Tavasztól őszig a szerényen hullámzó tó vizén vadkacsák csalják a tekintetet, télen a befagyott tó jege a korcsolyázni vágyókat vonzza.
Sástó környezetéből büszkén magaslik ki az 53 méter magas kilátó, ami különleges múltra tekint vissza. A kilátón minden lépcsőfokkal feljebb haladva egyre szebb panoráma tárul a szem elé. Az első pihenőt a madárfelismerést segítő rajzok és faragott madarak színesítik. A második szinten megpihenve egyre szebben rajzolódik ki a messzeségben elterülő táj. A legfelső szinten a látnivalók beazonosítását megkönnyítendő feliratos tájképek láthatók. Innen a kilátó legtetejéből tiszta időben még az Alföldön kanyargó Tiszát és a távoli Budai hegyeket is látni lehet.
Sár-hegyi Szent Anna-kápolna
A Mátra déli lejtőinek ölelésében, Abasár felett magasodik a Sár-hegy, amely jellegzetes félkúp alakú csúcsáról könnyen felismerhető. Az északi oldalon, elrejtve a zöldellő tájban, egy kis ékszerdobozra bukkanhatunk: a Szent Anna-kápolnára.
Az 500 méter magas, fő tömegében andezit Sár-hegy északi oldalán megbúvó Szent Anna-kápolna az egyik legkülönlegesebb zarándokhely a térségben. Zsindelyes fatornya és piros cseréppel fedett teteje már messziről vonzza a tekintetet a Sár-hegy kopár csúcsán.
A kápolnát báró Bossányi Gáspár építtette 1745-ben, aki gondoskodott annak belső bútorzatáról is. Az oltárt, az Oltáriszentség tartóját, a padokat, az orgonát és a kisharangot is az ő költségén szerezték be. A kegyhelyet Máriássi Sándor püspök szentelte fel. Az oszlopos tornác előtti kőkereszt talpazata melletti kőoszlopok egyben útjelző táblaként is szolgálnak.
1797 óta hivatalosan is tartanak itt Szent Anna-napi búcsút VI. Pius pápa engedélyével. A kápolna teraszáról nyíló körpanoráma lenyűgöző, hiszen a Kékes és a Mátra keleti főgerince, a Bükk, a Mátraalja és az Alföld felé is csodálatos látvány tárul a látogatók elé.
Thuróczy Lajos-kilátó (Galya-kilátó, Péter hegyese)
A Mátra szívében, Galyatetőn, közel 1000 méteres tengerszint feletti magasságban emelkedik az ikonikus Thuróczy Lajos-kilátó (Galya-kilátó, Péter hegyese), amely Magyarország legmagasabban fekvő kilátója, a magyar turizmus és természetjárás egyik kiemelkedő jelképe.
Egyedi építészeti megoldásokkal rendelkezik: a belső mag köré két, egymással párhuzamosan haladó lépcső vezet fel, elkülönítve a fel- és lejutást.
A Péter hegyese tetején álló torony nem csupán lenyűgöző, 360 fokos körpanorámát nyújt a környező tájra – a Bükktől a Börzsönyig, tiszta időben akár a Magas-Tátráig is elláthatsz innen –, hanem fontos szerepet tölt be a hazai túrázásban is.
Az Országos Kéktúra útvonalának egyik meghatározó pontja, sőt, bivak szállás is található benne, így a hosszabb túrák ideális pihenőhelye.
A kilátó környéke gazdag természeti adottságokkal büszkélkedhet: sűrű erdők, változatos növény- és állatvilág, valamint kristálytiszta levegő várja az ide látogatókat.
Bővebben itt írtunk a Thuróczy Lajos-kilátóról.
Parádsasvár, Károlyi-kastély
A Károlyi-kastély a Heves megyei Parádsasváron található, a Mátra hegység északi oldalán. Jelenleg szállodaként működik.
A kastély birtoka több nemesi család kezében is megfordult, mint például a Rákóczi vagy a Grassalkovich család. 1825-ben Kaán Henrik Sámuel társával bérbe vette a birtokot, akiknek fejlesztései során a település az ország leghíresebb fürdői közé tartozott.
Gróf Károlyi György 1847-ben vásárolta meg a birtokot, aminek később, halála után fia, gróf Károlyi Gyula lett a haszonélvezője. A kastély építtetője, gróf Károlyi Györgyné Zichy Karolina egyike volt a reformkori főúri társasági élet szép asszonyainak. 1882-ben építtette meg Sasvár névre hallgató kastélyát a Károlyi-család ügyes építészével.
A Károlyi-kastély egy épületegyüttes, amely három részből áll, amik egy U alaku udvar három oldalán helyezkednek el. Ybl Miklósnak egy egyszerű, de hatalmas fürdőépületből kellett egy elegáns, kényelmes főúri kastélyt varázsolnia.
A kastély földszintjén a vendégeknek elhelyezett tér, a fogadó, a szalon és az ebédlő nem voltak valami tágasak. Ez annak köszönhető, hogy a kastélyt úrnője 64 éves korában építtette és valószínűleg nem a nagy társasági események megrendezésére tervezte.
1890-tól gróf Károlyi Mihály birtokába került a kastély. Az ellene indított perben született ítélet alapján birtokait az állam elvette. A két világháború közötti időszakban a kastély állami üdülő lett kormányüdülő jelleggel.
A rendszerváltás után helyreállították, csak a bejárati előcsarnoka és a főlépcsőház tekinthető történelmi emlékműnek, a kastély többi részét az 1998 óta benne működő szálloda alakította ki igényei szerint.
Dinó park, Sirok
Vadregényes hegyek között meghúzódó völgy ad otthont a Siroki Dínó Parknak. A hegyoldal sötét erdeje dinoszauruszokat rejteget. A völgyben egy kis patak folydogál mocsárba érkezve. ami igazán hangulatos hátteret biztosít a dinoszaurusz kiállításhoz. A völgy megidézi az egykori ősvilágot, mintha valóban a múltban sétálnánk. A kiállítás különlegessége, hogy a Magyarországon talált összes dinoszaurusz is megtekinthető.
Sirocave barlangszobák, Sirok
A barlanglakások vagy sziklalakások kezdetben a kőfaragó mesterséget űző bányászok éjszakai szállását jelentették, az újkor beköszöntével viszont a barlangházak a társadalom peremére kényszerült legszegényebb családok otthonai lettek: elsősorban az alkalmi munkákból élő summásoké és a romáké. A riolittufába vájt barlanglakások megtestesítették a szerény hajlék kifejezést, merthogy azok a legelemibb komfortot is nélkülözték.
Egy turisztikai pályázatnak pedig a hajdani barlanglakások is renoválásra kerültek. A SIROCAVE barlangban apartmanok és a SIROCAVE barlang szobák igazán különleges szálláshelyek. Nem hasonlítanak a szállodákra, vagy az általános szálláshelyekre. Barlangok riolit tufa kőzetbe vájt üregek. Egyszerű ám mégis különleges kuckót kínálnak az ide betérő vendégeknek.
Nincsenek bútorokkal agyonzsúfolt szobák, nincs 24 órás porta szolgálat, nincsenek márvány vagy gránit lépcsők, svéd asztalos reggelik, csak az egyszerűség és csendes nyugalom.
A siroki barlanglakásokról bővebben itt írtunk.
Eger, Szépasszony-völgy
Eger híres a finom borairól és történelmi borvidékéről. Azt talán kevesebben tudjuk, hogy a híres Egri szőlészetet az 1200-as években olasz és vallon telepesek honosították meg. A legenda szerint 1552-ben a maroknyi magyar sereg részben azért bizonyult olyan ütőképesnek a harmincszoros túlerővel rendelkező török támadással szemben, mert a magyarok a Bika vérét itták, s ezzel elrettentették az amúgy alkoholt nem fogyasztható törököket. A 16. században már javában készítettek bort Egerben, és később az érsekség számára befizetett adót, a dézsmát is lehetett borban megtéríteni az egyház számára.
Magyarországnak egyetlen olyan települése sincs, ahol annyi föld alatti üreg és pince lenne, mint Egerben. Jó, ha tudjuk, hogy ezek a pincék nem egy időben és ugyanazzal a céllal keletkeztek. Voltak pincék, amelyeket a bor tárolására, voltak, amelyeket védelmi célokra vájtak ki, de érdemes tudni, hogy a barokk belváros épületei részben a föld alól kitermelt tufa kőből épültek fel. Az Eger alatt elterülő pincerendszer közel 130 km hosszú, a város legszebb fekvésű és leghangulatosabb pincesora kétségkívül a Szépasszony-völgyi.
A Szépasszony-völgy nevének említésének első levéltári emléke 1843-ból származik. A Völgy nevének eredetéről több történet is született. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a „Szépasszony” az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője, akinek áldozatokat mutattak be ezen a helyen. A földművesek egy híresen szép asszonyról beszéltek, aki itt árusított finom borokat az egyik pincében. Mások szerint egy úri villa kikapós szépasszonyáról kapta a Völgy a nevét.
Sorozatunk első részében Komárom-Esztergom vármegye 10 alig ismert látnivalóját mutattuk be.
Korábban különleges kalandozást tettünk a vadregényes Mátrában, valamint írtunk róla, hogy mesebeli tájjá színeződött a Mátra.
