Virágzó vidékünk

Melyik legyen 2027-ben az év élőhelye? Három különleges jelöltre lehet szavazni

Ártéri erdő, gyümölcsös vagy sziklagyep? Három különleges hazai élőhely verseng a 2027-es címért. November 3-ig bárki leadhatja a szavazatát.

Újra a természetkedvelők dönthetik el, melyik hazai élőhely kerüljön a figyelem középpontjába a következő évben. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazásán ezúttal az ártéri erdők, a gyümölcsösök és a sziklagyepek versenyeznek a 2027-es év élőhelye címért, írta meg az mme.hu.

Magyarország természeti értékei között számos olyan élőhely található, amelynek gazdag élővilága és ökológiai jelentősége kevésbé ismert a nagyközönség számára. Az MME Élőhelyvédelmi Szakosztálya éppen ezért indította útjára az év élőhelye programot, amelynek célja, hogy évről évre ráirányítsa a figyelmet egy-egy értékes hazai élőhelytípusra, annak szépségeire és védelmének fontosságára.

Az első szavazáson a fáslegelők nyertek, így 2026-ban különféle ismeretterjesztő programok, cikkek és rádióinterjúk mutatják be ezt a különleges, hagyományos tájhasználathoz kötődő élőhelyet.

Most ismét a természetbarátokon a sor: 2026. november 3-án délig bárki leadhatja voksát arra, hogy melyik élőhely kapjon kiemelt figyelmet 2027-ben.

Ártéri erdők – folyóink különleges élővilága

Kovács Gergely

A folyók mentén húzódó ártéri erdők egykor jóval nagyobb területeket borítottak hazánkban, mint napjainkban. A folyószabályozások, a gátépítések és az emberi beavatkozások azonban jelentősen átalakították ezeket a természetes élőhelyeket.

A folyók közvetlen közelében elsősorban fűz- és nyárfákból álló puhafás ligeterdők maradtak fenn, míg a magasabban fekvő területeken egykor elterjedt tölgy-, kőris- és szilfajok alkotta keményfás ligeterdők még nagyobb mértékben visszaszorultak.

Ártéri erdőkkel ma is találkozhatunk többek között a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök, a Maros és a Rába mentén. A domb- és hegyvidéki patakok partján pedig égeresek gazdagítják a tájat.

Ezek az erdők nemcsak számos növény- és állatfajnak nyújtanak otthont, hanem a víz megtartásában és a folyók menti ökológiai egyensúly fenntartásában is fontos szerepet játszanak.

Ha az ártéri erdők nyerik el a 2027-es év élőhelye címet, az MME vezetett túrákkal és ismeretterjesztő programokkal mutatja be értékeiket. Emellett kiemelt figyelmet kapna a természetes vízmegtartás, a hagyományos fokgazdálkodás, az inváziós növényfajok visszaszorítása és az őshonos erdők helyreállítása.

Gyümölcsösök – ahol a termőfák között pezseg az élet

Kovács Gergely

Egy hagyományos gyümölcsös sokkal több, mint almát, körtét, szilvát vagy diót termő fák együttese. A természetközeli kertek valóságos menedéket jelenthetnek a vadon élő növények és állatok számára.

Az öreg, odvas gyümölcsfák, a virágzó aljnövényzet és a változatos növénytársulások rengeteg élőlénynek biztosítanak táplálékot és búvóhelyet. Madarak, gyíkok, rovarok, kisebb emlősök és gombák sokasága találhat megfelelő életfeltételeket egy vegyszermentesen gondozott gyümölcsösben.

A mai, intenzív termesztésre kialakított ültetvényekkel szemben a régi gyümölcsösök gyakran jóval változatosabb élővilágnak adnak otthont.

A hagyományos gyümölcsösök megőrzése azért is fontos, mert a régi alma-, körte-, szilva- és más gyümölcsfajták értékes genetikai örökséget képviselnek. Ezek között számos olyan fajta található, amely jól alkalmazkodott a helyi adottságokhoz, és termesztése kevesebb növényvédelmi beavatkozást igényelhet.

Amennyiben a gyümölcsösök győznek, az MME a bennük rejlő biológiai sokféleség bemutatása mellett a régi gyümölcsfajták megőrzésére is hangsúlyt helyezne. Oltással, szemzéssel kapcsolatos oktatási anyagok, valamint hagyományos fajtákkal foglalkozó faiskolák és gazdálkodók bemutatása is szerepel a tervek között.

Sziklagyepek – apró természeti csodák a hegyoldalakon

Kovács Gergely

Ha a magyar középhegységekre gondolunk, legtöbbünknek erdővel borított hegyoldalak jutnak eszébe. Pedig a meredek lejtőkön, sziklás tisztásokon és napsütötte hegyoldalakon egészen más jellegű, különleges élőhelyek is kialakulhatnak.

A sziklagyepeket vékony talajréteg és gyakran felszínre bukkanó kőzetek jellemzik. Növényzetük összetételét nagymértékben befolyásolja az alapkőzet típusa, szerkezete és kémhatása.

Bár első pillantásra kopárnak tűnhetnek, ezek a területek rendkívül változatos élővilágot rejthetnek. Tavasszal és kora nyáron színes vadvirágok boríthatják a hegyoldalakat, amelyek között lepkék, méhek és más rovarok sokasága mozog.

A sziklagyepek ugyanakkor sérülékeny élőhelyek. A terepmotorozás, az illegális siklóernyőzés és a túlzott vadlétszám komoly károkat okozhat bennük. Különösen problémás lehet a betelepített muflonok jelenléte, amelyek taposásukkal és táplálkozásukkal veszélyeztethetik az érzékeny növényzetet.

Ha a sziklagyepek kerülnek ki győztesként, az MME országszerte szervezett túrákon mutatná meg, milyen gazdag természeti értékeket rejtenek ezek a látszólag kopár területek. A programok a veszélyeztető tényezőkre és a megőrzés lehetőségeire is felhívnák a figyelmet.

November 3-ig lehet szavazni

A három jelölt egészen eltérő arcát mutatja a magyar tájnak, egy dolog azonban közös bennük: mindegyik értékes élőhely, amelynek megőrzése a természet sokfélesége szempontjából kiemelten fontos.

A szavazás 2026. november 3-án déli 12 óráig tart. Szavazni ITT lehet. A legtöbb voksot szerző élőhely 2027-ben különleges figyelmet kap, és az MME különféle programokon keresztül ismerteti meg értékeit az érdeklődőkkel.

Már lehet szavazni a 2027-es év rovarára is.

Kapcsolódó
50 évvel ezelőtti faültetésből lett természetvédelmi probléma a Tápió-vidéken
A jövő egyik fontos feladata a terjedés megfékezését célzó védekezési stratégia kidolgozása és megvalósítása lesz.
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a Sokszínű vidékes találatokat
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik