Életmód

Élő népművészet és hagyományőrzés a Mesterségek ünnepén

Magyarországon még van élő tudás, a mesterek által előállított termékre van igény.

2017-ben augusztus 17-20. között rendezik az ország legnagyobb nemzetközi kézműves fesztiválját, a Mesterségek ünnepét a Budai Várban. Hagyomány ez, hiszen harmincegy éve volt a várban az első Mesterségek ünnepe. Akkor a Tóth Árpád sétányon is elfértek a mesterek és a látogatók, előbbiek nem lehettek többen, mint hetvenen. Ők voltak azok, akik megteremtették ennek a népművészeti fesztiválnak a különleges hangulatát, hiszen akkor is lehetett vásárolni, a legfontosabb az volt, hogy minden mester helyben is dolgozott, bemutatta be az alkotói folyamatokat, anyagokat, szerszámokat, technikákat.

Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt

A kontinens legjobb fesztiváljai között

A Mesterségek ünnepe mára egyedülállóan sokszínű nemzetközi fesztivállá nőtte ki magát. Ennek eredményeképpen  2017-ben kiérdemelte az Európai Fesztivál Szövetségtől a Minősített Európai Fesztivál címet, így bekerült a kontinens legjobb fesztiváljai közé. A Mesterségek Ünnepe az EFFE (Europe for Festivals – Festivals for Europe) minősítés birtokosa, amelyet a legjobb európai fesztiválok érdemelnek ki, valamint a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program is „Kiváló minősítésű Folklórfesztiválnak” értékelte.

Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt

S közben a hangulat éppen olyan, mint harmincegy éve, igaz sokkal több alkotó van jelen, mint a kezdetekkor – idén több mint 800 hazai és határon túli mester, és a látogatók számát tekintve évről évre dőlnek a rekordok.

Mongólia a díszvendég

Az idei központi téma a hímzés, díszvendég Mongólia, de számos országból érkeznek kézműves mesterek.  Tőlük tudhatjuk meg, kik azok a szahák, megismerkedhetünk egy jakut mamutcsont faragóval és mesterségével, találkozhatnak üzbég szőnyegszövővel, mongol íjkészítővel, türkmén selyemfestővel, megleshetjük, hogyan készítenek halbőrből például táskát a Szahalin-szigetekről érkező mesterek.

Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt

Mindezzel párhuzamosan a reformáció 500 éves évfordulójára országos kiállítás nyílt, és benézhetünk a nemzetközi kovácstalálkozóra is. Látható, érezhető, tapasztalható, hogy Magyarországon még van élő tudás, a mesterek által előállított termékre van is igény, a népművészet bizony él.

Központi téma a hímzés

A 2017-es év központi témája a hímzés, és ez igen időszerű volt már, mert bár a kalocsai és matyó hímzéseket már mindenki felismeri, igen sokaknál itt megáll a tudomány. Pedig a magyarság hímzéskultúrája roppant gazdag. Ezt a hímző sátorban, s több egyesület standján is megtapasztalhatjuk. Idén a reformáció 500. évében fokozott figyelmet kapnak a református templomok oltárterítői, a különleges úri hímzés. Ezek legszebb darabjait is megtekinthetjük a Budapest Történeti Múzeumban. A Reformáció 500 – Országos népművészeti kiállítás éppen a Mesterségek Ünnepén nyílt meg, s Mesterségek ünnepe karszalaggal ingyenes látogatható. A Reformáció 500 – Országos népművészeti kiállítást megelőző pályázat célja az volt, hogy a népi kézművesek hozzájáruljanak az egyházi szertartások tárgyainak és kellékeinek megújításához, ezzel állítva méltó emléket a reformáció kulturális és történelmi örökségének. A határon innen és túlról beérkezett pályamunkák legjobbjaiból nyílt az országos kiállítás 2017. szeptember 3-ig látogatható.

Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt

A népművészet megújulása még a hetvenes évek második felében elkezdődött, amikor a városi fiatalok Erdély újrafelfedezésével visszataláltak a hagyományokhoz. Ennek eredményeként 1982-ben megalakult a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ), amelynek vállalt feladata ma is rendezvények és kiállítások szervezésével piacra segíteni a mestereket. A szövetség legfőbb eseménye a Mesterségek ünnepe.

Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt

A 2016-os jubileumi év témája a játék volt, s ez megtermékenyítőleg hatott a legtöbb népművészeti egyesületre, hiszen idén majd mindenhol készültek gyerekeknek szóló eszközökkel, játéksarokkal, kreatív foglalkozásokkal.

Tánczos Erzsébet írása – Kiemelt kép: Facebook/Tisza Sándor

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik