Kertünk-Portánk

Vályogház: előnyök és hátrányok

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2017. 09. 23. 06:24

A korszerű kivitelezéssel létrehozott vályogházak csak az előnyöket juttatják érvényre.
Korábban a témában:

Az iparilag gyártott építőanyagok előfutára, az égetett tégla közvetlen előzménye a vályog, melyhez sosem kellett költséges téglaégető, alapanyagához mindenki könnyen és olcsón hozzáférhetett, készítése könnyen elsajátítható volt. Ezért részesítették előnyben őseink a vályogtéglát és a döngölt földfalat, ezért volt a legelterjedtebb építőanyag, fafödémmel és zsúp- vagy nádtetővel párosítva.

A vályog egyszerű, helyben kitermelhető, tartós, rugalmas, erős anyag, nem bomlik, a rovarok nem károsítják. A belőle épült házak kinyúló teteje nemcsak a nyári meleg és a tűző nap ellen nyújtott védelmet, hanem a nedvességre érzékeny falat is védte az esőtől. A kereskedelem kínálta sokfajta anyag között a vályog feledésbe merült, de időről időre újra előkerül.

A vályogház és az egészséges, kiteljesedett élet találkozása
A mester gyerekkorában döntötte el, hogy felnőttként vályogfalból építi meg saját családi fészkét.

Jó lenne a mai építészetben kialakítani egy olyan szemléletet, amely az élő szervezet és a környezet kölcsönhatására támaszkodik, és az ésszerű takarékosság elvét részesíti előnyben. Ezeket a célokat szem előtt tartva olyan természetes alapanyagú építmények készülhetnek, amelyek egészségesebb életet eredményeznek, beleilleszkednek a környezetbe, a megújuló energiaforrásokat hasznosítják, és nem utolsósorban elbontásukkor a lehető legkevesebb hulladék, káros anyag keletkezik.

Természetesen a vályognak, mint építőanyagnak is – mint minden másnak – vannak előnyei és hátrányai.

Hátrányok

Nedvességre érzékeny, ezért védeni kell az esőtől, talajnedvességtől. Szigetelni kell, mint minden más épületet. A régi vályogházak azért nedvesek, mert hiányzik a szigetelés, emiatt mállik le róluk a vakolat, korhadnak a padlók, penészednek a bútorok. Az eső ellen célszerű túlnyújtani a tetőt, megnagyobbítani az ereszt.

Mivel a vályog a száradás során sok vizet veszít, zsugorodik, megjelennek az apróbb repedések. Ezeket különböző vályogtechnológiai módszerekkel csökkenthetjük, de végleg nem lehet megszüntetni. Hogy a nagyobb felületű fal ne repedezzen meg, bizonyos távolságokban meg kell szakítani a vályogot. Régebben szalmaréteget alkalmaztak, ma viszont a szalmát soványbeton-réteg helyettesíti.

Kedvezőtlen a vakolattartása. Ennek kiküszöbölésére vakolaterősítő szerkezeteket – rabicháló, nádszövet – ajánlatos használni.

Fotó: valyogfal.hu

Előnyök

Természetes, környezetbarát, újra felhasználható helyi építőanyag. Szerencsés esetben helyben az építési területen kitermelhető és felhasználható, megtakarítjuk a szállítás, tárolás költségeit. Más természetes építőanyagokkal jól kombinálható. Használata nem jár környezetszennyezéssel. A lehető legkevesebb hulladék és égéstermék keletkezik előállítása során. A vályog állandóan szabályozza a belső levegő páratartalmát. A falak az emberi bőrhöz hasonlóan lélegeznek, ezért a belső mikroklíma kellemes. Nyáron hűvös, télen meleg. A vályogfal a levegő nedvességtartalmával együtt megköti a finom porszemeket. Ez a meghűléses betegségek szempontjából nem közömbös.

Újrafelhasználható anyag. Víz hozzáadásával ismét képlékennyé és alakíthatóvá válik. Tűzálló, jó a hőtároló képessége, ezáltal a fűtési költségek jelentősen csökkenthetők.

Megmunkálhatósága jó, alakíthatósága szinte korlátlan, környezetünkbe harmonikusan beilleszkedik. A belsőépítészetben is alkalmazható, kialakítható belőle falfülke, polc, padka, kemence is.

Ha vályogház építése mellett döntünk, előnyeit és hátrányait egyaránt figyelembe kell venni.

A vályogházat nem elég a döngölt talajra építeni, alapozni is kell, legalább 80 cm mélyen.

Az épületet szigetelni kell nedvesség ellen.

Íves formák és sár alapú bútorok teszik egyedivé ezt a vályogházat
Megszokottól eltérő formák, különleges megoldások jellemzik a portát.

Hogyan vegyünk vályogházat?

  • Ha régi vályogházat vásárolunk, jól nézzünk körül a környéken. Vizsgáljuk meg a terepviszonyokat, nincs-e folyó- vagy állóvíz körülötte, mert a vályog, mint tudjuk, nagyon érzékeny a vízre.
  • Milyen a talaj – kavicsos, homokos vagy netán agyagos? Hol van a talajvíz?
  • Van-e vízvezeték, csatornázás, járda?
  • Milyen tetőzete van az épületnek, van-e ereszcsatorna, milyen a szellőzés, hány ablaka van, milyenek a falak, a mennyezet, az épület lábazata?
  • Kérdezzünk rá az épület korára és arra, hogy volt-e már átalakítás rajta?

Ha mindent tüzetesen átnéztünk, szakértővel konzultáltunk, megfelelőnek találtunk, vessük el a vályoggal kapcsolatos téveszméket, azt, hogy évente tapasztani kell, hogy nem időtálló, penészesek a falak – ezek mind a régi, szigetelés nélküli vályogházakra voltak jellemzők.

A korszerű kivitelezéssel létrehozott vályogházak csak az előnyöket juttatják érvényre.

Via – Kiemelt kép: valyogfal.hu

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.