Valószínűleg mindenki megtapasztalta már, mennyire bosszantó, ha állandó zaj veszi körül, Legyen szó közúti zajról, kutyák ugatásáról vagy hangos szomszédokról, a túlzott lárma ártalmas lehet. Egyre több kutatás is bizonyítja, hogy a modern életünk háttérzajai bizony súlyos következményekkel járhatnak az egészségünkre, írja a Care2.
A kutatások kimutatták, hogy a zaj azonnali hatással van a testre, még alvás közben is. Aktiválja az agy azon részét, amely szabályozza a „harc” reakciót. Ez az aktiválás pedig stresszhormonok, például adrenalin és kortizol felszabadulását eredményezi. Azok az emberek, akik olyan területen élnek, ahol magas a háttérzaj, fokozottan ki vannak téve a szívbetegség, cukorbetegség, magas vérnyomás és az emlőrák kockázatának.
A zaj a definíció szerint nem kívánatos hang, így nem is meglepő, hogy a zajtól a stresszig nem is olyan hosszú az út: az emberek nem tudják becsukni a fülüket, hogy akusztikusan kirekesszék környezetüket. Az agy a túl sok zajt nehezen dolgozza fel, nő a stressz, alvászavarok és fáradtság lép fel, ami aztán halmozódik, és kialakul egy egészségre ártalmas ördögi kör.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a krónikus zaj nem csak a felnőttekre van rossz hatással, rontja a gyermek fejlődését, és egész életen át hatással lehet az iskolai végzettségre és az általános egészségre.
1. A csend oldja a stresszt
A Heart folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy a különféle zenei típusok hogyan befolyásolják a hallgatókat. A kutatók meglepődtek, amikor rájöttek, hogy a zene közötti szünetek jobban segítettek pihenni, mint a lassú, „pihentető” zene hallgatása.
A zene, függetlenül annak tempójától, következetesen aktiválta a test izgalmi reakcióját, a rövid csendszünetek pedig megnyugtatták a résztvevők légzését és szívverését.
2. A csend ösztönzi az egészséges sejtnövekedést az agyban
A hippokampusz az agy azon része, amely nélkülözhetetlen a tanuláshoz, az emlékezéshez és a stressz szabályozásához. Kimutatták, hogy a csend periódusai elősegítik az új sejtek növekedését az egerek hippokampuszában. Ez az új sejtnövekedés fontos az egészséges hippokampusz funkcióhoz, ami többek közt szerepet játszik az Alzheimer-kór, a drogfüggőség és a skizofrénia kialakulásában.
3. A csend javítja a kognitív funkciót
A zajnak a kognitív képességekre is káros a hatása. A kutatások ugyanakkor kimutatták, hogy a csend helyreállításakor ezek a káros hatások visszafordíthatók. Ez összefügghet azzal, hogy a csend csökkentheti a stresszhormonokat a testében. Amint a stresszválaszok csökkennek a testben, úgy tud az agy jobban működni. Nő a figyelem és a koncentráció, amely például segít a tanulásban.
A csend szünetet ad az agynak, így az agy zavartalanul képes feldolgozni azt, amire szüksége van. Ilyenkor nő a kreativitás is.
Hogyan teremtsünk magunk körül csendet?
Könnyű módszerek vannak a zaj káros hatásainak ellensúlyozására és a csend előnyeinek kihasználására. Még akkor is, ha hangos területen él valaki, létrehozhatja a béke és a nyugalom időszakait.
A forgalom és a repülőgép zaját a legkárosabb zajtípusok közé sorolják, ezért ha valaki kirándulni megy, olyan sétaútvonalat válasszon, amely a forgalomtól távol esik.
Mit tehetünk még?
- Kapcsoljuk ki a szükségtelen zajt okozó elektronikát, például ventilátort, rádiót, tv-t vagy akár a készenléti üzemmódban zümmögő számítógépet is.
- Minden nyikorgó ajtót vagy szekrényt zajtalanítsunk otthonunkban.
- Látogassunk csendes helyszíneket, például könyvtárakat.
- Ütemezzünk be rendszeresen technológiamentes időszakokat a napunkba.
- Meditáljunk.
- Viseljünk füldugót vagy zajszűrő fejhallgatót.
- Próbáljunk ki új magányos hobbit, amely csendet igényel, például festést vagy kertészkedést.
- Egyszerűen csak üljünk le egy pillanatra és élvezzük a csendet, ha alkalmunk van rá.
Kiemelt kép: Pixabay.com