1547 túzokot számoltak össze – Egy madár értéke 1 millió forint

Összesen 1547 túzokot regisztráltak a szakemberek Magyarországon – derült ki a legutóbbi szinkronszámlálás adataiból. A nagy madarak több mint 40 százaléka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén lelt otthonra – olvasható a nemzeti park honlapján.

Hazánkban 1991 óta végeznek szinkronizált (egyidejű) túzokszámlálást

Ez azt jelenti, hogy ugyanazon a meghatározott napon (esetleg két napon) az összes túzok lakta térséget felkeresik a megfigyelők és számba veszik az ottani madarakat. A számlálásban elsősorban a nemzeti parkok szakemberei, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai és önkéntesei vesznek részt.

Évente két alkalommal végeznek túzokszámlálást: januárban és március végén vagy április elején. A téli időszakban a madarak a repceföldeken koncentrálódnak, így számbavételük sokkal könnyebb, mint tavasszal. Ilyenkor már szétszóródnak a túzokok, ezért egy-egy nemzeti parkon belül akár 20-30 megfigyelési pontot is fel kell keresni.

A legfrissebb számlálás során a szakembereknek minden olyan helyre sikerült eljutniuk, ahol túzokok élnek. Összesen 1547 példányt számoltak országosan, ami kifejezetten jó eredmény. Bizonyos, hogy ennél egyetlen példánnyal sem lehet kevesebb, esetleg néhány olyan példánnyal több, amelyek nem kerültek a szakemberek látókörébe. A magas szám annak is köszönhető, hogy nem volt kemény tél, ezért a madarak nem vonultak el. A vonulás ugyanis mindig veszteséggel is jár.

A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül három helyen élnek túzokok. A legnagyobb állomány Dévaványa környékén van, ahol most 545 példányt számoltak meg. A Kis-Sárréten 50 példányt, a Csanádi pusztákon pedig 34 példányt találtak. Összességében tehát 629 túzokot regisztráltak a nemzeti park illetékességi területén belül. Ez a hazai állomány több mint 40 százaléka.

Látványos násztánc

A túzok szaporodási időszaka március végén, április elején egy rendkívül látványos “ceremóniával”, az úgynevezett dürgéssel kezdődik, azaz már javában tart a túzok násztánca. A dürgés során a kakasok bonyolult szertartásba kezdenek, melynek végső célja a tojók odacsalogatása és a párzás. Peckesen lépegetnek, faroktollaikat hátukra vetik, szárnyaikat úgy forgatják ki, hogy egész megjelenésük kibomlott fehér rózsára, vagy lábon járó hógolyóra emlékeztet. Ide-oda, körbe-körbe tipegnek, közben kifordított szárnyaik fel és alá himbálóznak, felfújt torokzacskójukkal pedig buffanó hangot hallatnak.

Címfotó: MTI – Kovács Attila