A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete 2014-ben történt megalakulása óta egyik hazai zászlóshajója a helyi termékek és a családi gazdaságok támogatásának. Most egy több európai országot felölelő program keretében, a H2020 BOND projekt magyarországi résztvevőjeként készítettek nemzetközi jogi jó gyakorlat gyűjteményt amelyből érdemes tanulni, és amely válaszokat is adhat az EU új, „A termelőtől a fogyasztóig a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” stratégiában foglaltak megvalósításának elősegítéséhez.
A koronavírus-járvány alatt a helyi termékek vásárlása előtérbe került a fogyasztóknál. Ennek normál viszonyok között is így kellene történnie, hiszen az ellátási lánc rövidsége miatt kisebb egészségügyi és környezeti kockázatot hordoznak ezek a termékek. A friss zöldségek, gyümölcsök kevesebbet utaznak, kevesebb kézen mennek keresztül. Sok esetben közvetlenül a termelőtől juthatunk hozzá az élelmiszerekhez
– mondta Szabadkai Andrea, a Kislépték elnöke.
A termelőtől a fogyasztóig stratégia nagy hangsúlyt fektet a fenntartható élelmiszerek elérhetőségének és árának javítására. Ennek keretében az Európai Bizottság a jövőben meghatározza a közétkeztetésben „az egészséges és fenntartható étrendek előmozdítása érdekében az élelmiszer beszerzés kötelező minimum kritériumait.” A célok között van az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentése, valamint a csomagolási hulladék csökkentése is.
A környezetileg is fenntartható gazdálkodást a fogyasztók egyre nagyobb rétege támogatja a vásárlásával. Különösen erős a fogyasztói elvárás a gyermekek intézményi étkeztetésével kapcsolatban. Az egészséges táplálkozás igénye mennyiségi és minőségi elvárásokat is tartalmaz. A minőségi elvárások viszont nem csak a változatos ételeket, a megfelelő tápanyag arányokat jelentik, hanem az állatjóléti, a friss termék, a lehetőleg vegyszermentesen termesztett, illetve bio, öko alapanyagok felhasználását is
– emelte ki még a stratégiából Szabadkai Andrea.
A BOND tanulmányban számos külföldi példa van a közétkeztetésben résztvevő szociális, a közjót szolgáló gazdaságokkal és a helyben termelt élelmiszerekkel kapcsolatban. Több országban helyi élelmiszer stratégiát dolgoztak ki, de Olaszországban például a szociális mezőgazdaságot végzők előnyt élveznek az iskolai és kórházi közétkeztetési pályázatokon, bizonyos termőföldek esetében elővásárlási és előbérleti joguk is van.
- A spanyolországi Valencia tartományban a meghatározott egészséges tápanyagbevitel mellett a környezeti, társadalmi szempontokat is beépítették a közétkeztetési rendszerbe, és szabályozták a friss gyümölcsök, zöldségek, a helyi élelmiszerek és az ökológiai termékek, valamint az egészséges és fenntartható ételek vásárlását.
- Az olaszországi Venetóban bevezették az úgynevezett „0 kilométeres termékek” szabályát, amely utal a termékek előállításának és a fogyasztás helye közötti rövid távolságra. Ezzel együtt az önkormányzat számára lehetővé vált, hogy a piac területének 15 %-át fenn kell tartani olyan mezőgazdasági termelők számára, akik közvetlenül a fogyasztók számára értékesítenek.
- Franciaországban a bio alapanyagok felhasználásában nem nőttek érdemben az árak, mert a kiadásokat csökkentették 2 nap növényi menükínálattal, kis- és nagyadag ételek bevezetésével, ami miatt csökkent az élelmiszerpazarlás, és nem használnak műanyagot az étkezéseknél
– sorolta a sikeres külföldi példákat a Kislépték Egyesület elnöke.
A civil szervezet szorgalmazza, hogy a közbeszerzéseknél minél többen előnyben részesítsék a környezetvédelmi és szociális szempontokat az élelmiszerek piacán és a közétkeztetésben. A közbeszerzési szabályok a helyi termékek beszerzését sok esetben még korlátozzák az uniós értékhatár felett. Az elképzelések megvalósításában ezért egyre jelentősebb szegmens a vidékfejlesztés, ezen belül az őstermelők, a kis és családi gazdaságok, valamint a szociális gazdaságok támogatása a helyi élelmiszerrendszer fejlesztésén keresztül.
Kiemelt kép: Pixabay
