Az óraátállítás időpontja minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően idén 2020. október 25-én, vasárnap kell majd visszaállítani az órákat, hajnali 3 óráról 2 órára.
Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás. 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítási céllal.
Az Európai Unióban régóta vita tárgya az óraátállítás kérdése. Valószínű, hogy 2021-ben az uniós országok eldönthetik: a nyári, vagy az téli időszámításhoz kapcsolódnak majd. Úgy tudni, Magyarország a nyári időszámítás bevezetését támogatja, ennek megfelelően 2021 tavaszán még egyszer biztosan előreállítjuk az órákat. Ehhez szükséges, hogy addig végleges döntés szülessen a kérdésben. Ha így történik, akkor 2021. március 28-án lehet az utolsó óraátállítás időpontja.
A Magyar Alvás Szövetség közleménye
Halasztódik a döntés az Unió tagállamaiban a nyári vagy a téli időszámítás végleges megállapodásának a kérdésben, annak ellenére, hogy a világjárvány jelentős mértékben megváltoztatta az emberek napi életmódját, és a negatív hatások nem kímélték az alvási szokásokat sem: kevesebbet és egyre nyugtalanabbul alszunk.
A polémia, hogy a nyári vagy a téli időszámítás legyen, egyelőre a közbeszédben téma, az egyéni állásfoglalások jelentős mértékben függnek szubjektív megítélésektől, sokféleképpen megközelítve ezt a kérdést, amelynek végső eldöntéséhez az érintett országok kormányzati szintű összehangolása kívánatos. Az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet bennünket, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb élettani, egészségügyi szempontból: évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg.
Az óraátállításhoz kapcsolódóan G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke olyan nemzetközi és nemzeti állásfoglalások, javaslatok és intézkedések szükségességére is felhívja a figyelmet, mint a gyermekek és fiatalok kora reggeli kényszer ébresztése (bölcsődei, óvodai, iskolai korai műszakkezdés) káros hatásai, az elalvásos közlekedési balesetek megelőzése, valamint a kora délutáni pihenés (a mediterrán országokban gyakorlatnak számító szieszta) életmódra gyakorolt egészségügyi következményeinek a kérdéskörei. (OS)
Kiemelt kép: (MTI/EPA/Andreas Gebert)
