A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontjában megtartott Luca-napi rendezvényén Luca-búzát vetett és hagymakalendáriumot is készített. A néphagyomány szerint a kikelt búza az évi termésről, a hagymakalendárium pedig a várható időjárásról szolgál előzetes információkkal, áll a szervezet honlapján.
Mint írják, a hagymakalendárium készítésekor egy nagy fej hagyma minden gerezdjébe jó adag sót tettek, azokat az egyes hónapokhoz helyezték. A néphagyomány szerint, amelyik hónap hagymagerezdjében december 25-ig megolvad a só, az csapadékos lesz, amelyikben nem, az viszont száraz.
A hagymakalendárium mellett a Luca-kalendáriumot is figyelemmel kísérték. Ennek lényege, hogy a december 13-24. közötti napok mindegyike a következő esztendő egy-egy hónapjának időjárását mutatja: nem elsősorban a csapadékot, inkább azt, hogy napos, vagy, felhős, borongós idő lesz-e.
Ennek alapján januárban felhős idő lesz (mivel december 13-án is az volt), februárban, esős, márciusban, áprilisban, májusban és júniusban pedig szép napos időre, melegre számíthatunk. Júliusban, augusztusban és szeptemberben borongós, csapadékos idő várható. Októberre, novemberre és decemberre viszont kellemes, enyhe időjárást jósol a Luca-kalendárium.
Ami a rendezvényen elültetett Luca-búzát illeti, az szépen kikelt, sőt rendkívül dús lett. A néphagyomány szerint, ha a búza jól kel ki, akkor a következő évben gazdag termés várható.
A Luca-búzából elődeik az állatszaporulatra is következtettek: ha gazdagon kel ki, akkor bőségre lehetett számítani. Az elkövetkezendő esztendővel kapcsolatban tehát optimisták lehetünk, fogalmaznak a cikkben.
Napjainkban egyébként a Luca-búzát sokan díszítő elemként használják az ünnepi asztalon, és gyakran a salátákat is ízesítik az apróra vágott búzaszálakkal.
