A Balaton nádtérképet készítő munkacsoport öt évente végez átfogó felmérést. A legutóbb készült felmérésből az derült ki, hogy a vízszintnövekedésnek köszönhetően a Balaton parti területein nőtt a nádterület, míg a Balaton jogi partvonalán a nádasok területe nem változott. Ám míg a parti szakaszon jó a nád minősége, a jogi partvonalon jelentősen, mintegy egyharmadára csökkent az első osztályú nád mennyisége az elmúlt 15 évben, adta hírül a Keszthelyi Tv.
A fürdés és ivóvízkivételt tekintve nem közvetlen az összefüggés, azonban a nádasok minősége és mennyisége visszahat a Balaton vízminőségének romlására és a parti régió jó ökológiai állapotának az alakulására.
Ha a parti zónából, a víz szélén, a víz felőli, vízben álló zónából és a szárazföld felőli zónából nádasok eltűnnek, akkor eltűnik egy természetes szűrőzóna. Egy természetes növényöv ami a kívülről jövő terheléseket megszűri és a nyílt vizet nem engedi károsítani. Tehát ilyen összefüggésben természetesen kapcsolat van a nádasok jó egészségi és ökológiai állapota valamint a jó vízminőség között
– mondta el Dr. Pomogyi Piroska hidrobiológus.
Ha a nádasok stégekkel, bejárókkal és nyiladékokkal vannak felszabdalva, akkor betelepülnek az idegenhonos növények és állatfajok, ezek megjelenésével pedig a nádasok jó állapota megszűnik, tovább romlik. Az inváziós növények kiszorítják a természetes hazai növényeket és megváltozik a nádasok szűrőképessége is.
A Balaton víz felőli oldalán mára egyértelmű minőségromlás figyelhető meg, ami a rendszeres nádaratás hiányának tudható be. A szakemberek a természetes partszakasz védését sürgetik.
A Balaton egy nagyon sekély tó, amelyiknek az a jellemzője, hogy kifejezetten széles parti zónája, nádas öve van. Ha ezt tönkre tesszük, akkor a Balaton maga megy tönkre. A part nagyjából fele partvédő művel van ellátva, és ha ezt tovább folytatnák – de remélhetőleg ilyen szándék nincsen- akkor egy feszített víztükrű medence lenne belőle. Adott esetben ez már nem Balaton lenne
– adott tájékoztatást a hidrobiológus szakember.
Az egész országnak van tennivalója a tó védelme érdekében.
Az önkormányzatoknak a közigazgatási területen, a 2018-as 139-es törvény értelmében óvni kell az első, másod és harmadosztályú nádasokat. Irtani nem szabad. A partközelben élőknek is védeni kell a partot. A magántulajdonosok sem építhetnek stégeket, bejárókat.
