Virágzó vidékünk

169 gímbikát ejtettek el a bőgési időszakban a Pilisi Parkerdőben

Pilisi Parkerdő Zrt.
Pilisi Parkerdő Zrt.
Az eredmények kiemelkedőek az elmúlt évek átlagaihoz képest, és az élőhely megfelelő állapotáról adnak tanúbizonyságot.

Véget ért a bőgési időszak, így a Budakeszi Arborétumban sor került a Pilisi Parkerdő hagyományos trófeaszemléjére. Az elbírált agancsok alapján az idei év átlagos eredményei (9,2 év átlagos életkor és 6,4 kilogrammos átlagos trófeasúly) kiemelkedőnek számítanak, írja a parkerdo.hu.

Az ehhez hasonló események mindig jó alkalmat adnak arra, hogy egy vadgazdálkodással (is) foglalkozó társaság számot vessen tevékenységével. A Pilisi Parkerdőben évente terítékre kerülő hétezer-hétezerötszáz nagyvadból általában 1200-1300 a gímszarvas – ebből 250-300 példány a gímbika. Ez utóbb több mint felét szeptember eleje és október közepe közötti bőgési időszakban ejtik el.

Ebben az évben a bőgési időszakban 169 bikát ejtettek, ebből eddig 132-t bíráltak el. Nyolcvanöt trófea kapott érmes (ebből hét darab arany, huszonnyolc ezüst és ötven darab bronz) minősítést. Az átlagos életkor 9,2 év, az átlagos trófeasúly 6,4 kilogramm volt – ezek az eredmények kiemelkedőek az elmúlt évek átlagaihoz képest, és az élőhely megfelelő állapotáról adnak tanúbizonyságot.

Pilisi Parkerdő Zrt.

A társaság által kezelt területek sajátossága, hogy igen magas, több mint hetvenöt százalékos a védett (természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve Natura 2000) területek aránya.

A természetközeli vadgazdálkodás a nagyvadállományt az erdei életközösség alkotórészeként, holisztikusan szemléli. Elsődleges szempontja a komplex erdei ökoszisztéma állapota. Ez a vadgazdálkodási mód igyekszik visszavezetni a vadállományt a természetközeli állapotokhoz: célja olyan vadállomány kialakítása, melynek téli táplálékszükséglete megfelel az élőhely tűrőképességének, ezáltal különleges intézkedések, például külön takarmányozás, vadkárelhárító kerítések nélkül is a termőhelynek megfelelő és stabil elegyes erdők tarthatók fenn.

Pilisi Parkerdő természetközeli vadgazdálkodásának elsődleges célja tehát az erdei ökoszisztéma működőképességének támogatása, nem a mennyiségi, hanem a minőségi vadállomány fenntartása, a fajokban sokszínű, megújulni képes élőhelyek kialakítása.

A többéves adatsorokat vizsgálva az tapasztaljuk, hogy az állománysűrűség csökkentésére való törekvés, és részben ennek köszönhetően a többkorú, sok fafajú, a különböző szintekben és újulatban gazdagabb erdőállományok kialakulása egyértelműen hozzájárul a vad kondíciójának javulásához, melyek az agancsméretek finom növekedésében is érezhetőek. Az alacsonyabb vadsűrűség és a megfelelő ivararány következtében bár rövidebb a bőgés, nehezebb a vadászat, de a gímszarvas bikák jobb kondícióban kezdik meg a téli időszakot, ennek pedig általános hatása, hogy jobban át is vészelik, így a következő évben jobb feltételekkel kezdhetik az agancsfelrakási időszakot

– mondta el Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.

Kapcsolódó
Soha ne nyúljunk a szarvasfélék kicsinyeihez
Az állat életébe kerülhet egy kis simogatás.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik