Magyar kulturális örökség lett a Krisztus-katonaság

Öt elemmel bővült a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzéke. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslatára, az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján a Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya, a hajdúdorogi Krisztus-katonaság hagyománya, a novaji Remélés – alakoskodó farsangi szokása, a magyarországi dudahagyomány és a magyar cirkuszművészet is felkerült a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzékére, amely így már 24 elemet tartalmaz – tájékoztatott az MTI.

A tehetséges roma gyerekek zenei képzését az alapoktól a színpadi előadóművésszé nevelésig végző Rajkó-módszer ötödikként került fel a jó gyakorlatok közé.

Krisztus-katonaság

A Krisztus-katonaság a húsvéti feltámadás sajátos ünneplése a görögkatolikus hagyományaihoz ragaszkodó – a „Görögkatolikus hitéhez leghűségesebb városban” – Hajdúdorogon: nagypéntektől, Jézus kereszthalálának napjától húsvétvasárnapig hagyományos viseletbe öltözött kardos legények teljesítenek szolgálatot a görögkatolikus székesegyházban. Ők a Krisztus-katonák. Fő feladatuk Jézus szimbolikus nyughelyének őrzése. Jelen vannak az éjféli feltámadási szertartáson, illetve a húsvétvasárnapi ünnepélyes szent liturgián és pászkaszentelésen, az ünnepi eledelek megáldásán.