A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága számolt be arról Facebook-oldalán, hogy az elmúlt napokban Baján és Ásotthalmon is elkezdtek már nyílni az első tarka sáfrányok (vagy ahogy talán többen ismerik: krókuszok).
Mint írták: korainak mondható ez, hiszen a tarka sáfrányok leggyakrabban február közepén-végén, március elején szoktak virágozni, de az eddigi enyhe télben már nem vártak tovább. Igaz, ezek az egyedek szinte biztosan nem fognak tudni termést érlelni, hiszen a megporzóik még téli nyugalmi állapotban vannak, és vélhetően a virágok a közelgő mínuszokban el fognak fagyni.
A nősziromfélék családjába tartozó krókusz növénynemzetség neve a görög “kroké”, azaz fonal szóból származik, amely a virágok fonalszerű, 3 ágú bibéjére utal. Az arab eredetű, sárgát jelentő “sáfrány” szavunk szintén a bibére, illetve ennek sárga (sokszor vöröses narancssárga) színére vonatkozik.
Több fajuk a természetben is előfordul hazánkban. A Duna-Tisza közén a tarka sáfrány (Crocus reticulatus) él. A védett kora tavaszi növény legnagyobb állománya Nemzeti Parkunkban a Madarasi Marhajárás területén található, a Kiskunság déli részén szokott a leghamarabb virágozni.
Hagymás évelő, nevét a virágszirmain látható mintázatról kapta. Virágzáskor magassága alig 4-8 (max. 10-12) cm; keskeny, fehér középerű, sötétzöld levelei sem növik túl a virágot. A lepellevelek alapszíne a fehértől a világoslilán át a sötétliláig változhat (a Kiskunságban a fehér, míg például a Nyírségben a lilás alapszínű változat gyakoribb valamivel), a külső lepelleveleken pedig 3-3 sötétlila színű csík húzódik. Igen ritkán ezek a csíkok hiányozhatnak, ilyenkor a növény rokonára, a hasonlóan apró termetű fehér sáfrányra (Crocus vernus /C. albiflorus) hasonlít, azonban ott a lepellevelek csúcsa kerekebb, illetve élőhelyeik sem fednek át.
Virága néhány nap alatt elnyílik, így tömeges virágzását is csak 1-2 hétig lehet megcsodálni. A növény igazán szép látványt napos időben nyújt, egyéként szirmait összecsukva tartja. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
