A hosszú évek óta zajló tervezett és tudatos munka eredményeként idén összesen 201 rákosi vipera foglalhatta el helyét a természetben. A július és augusztus hónapok során elengedett 95 hím és 106 nőstény a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park összesen 6 élőhelyén kezdhette meg önálló és szabad életét, tette közzé honlapján a hírt a Rákosi vipera védelmi program.
Rákosi vipera védelmi program
A Rákosivipera-Védelmi Központ és az itt zajló munka a fajmegőrzési program meghatározó részét képezi. A Központban született és nevelkedett kígyók az ivarérett kor elérése után, a számukra létrehozott és fenntartott fokozottan védett élőhelyekre kikerülve az ott élő állományok megerősítésében és genetikai sokféleségének megőrzésében, ezáltal pedig a populációk hosszútávú fennmaradásában játszanak kulcsfontosságú szerepet.
A Hanságban két kibocsátási helyszínen összesen 52 kígyót engedtünk el, melyből 27 nőstény és 25 hím ivarú volt. Közülük 3 egyedet rádiótelemetriás jeladóval is elláttunk annak érdekében, hogy sorsukat az elengedést követően is hétről hétre figyelemmel kísérhessük. A Kiskunságban négy élőhely összesen 149 – közülük 3 jeladóval ellátott – rákosi viperával lett gazdagabb. Itt 79 nőstény és 70 hím kezdhette meg az ismerkedést az élőhelyekkel
– részletezte az örvendetes hírt a Rákosi vipera program munkatársa.
A tavalyi gyakorlathoz hasonlóan a mesterséges üregek fölé idén is védőhálók kerültek, melyek az üreg környékét védik a ragadozóktól.
A rákosi vipera rendkívül ritka és környezeti behatásokra érzékeny faj. 1974 óta védett, az 1980-as évek végétől fokozottan védett Magyarországon. Természetvédelmi értéke jelenleg 1 000 000 Ft.
A program indulása óta eltelt közel 20 év folyamán összesen 907 rákosi vipera került 11 természetes élőhelyre, melyekből 4 a Hanság, 7 pedig a Kiskunság védett gyepein találhatóak.
A szabadon engedés pillanatai a galériában tekinthető meg. A fotókat a Rákosi vipera védelmi program készítette.
A rákosi vipera jellegzetes vipera megjelenésű, 50 cm-t alig meghaladó kígyó, azaz feje háromszögletű, a halántéktájékon elhelyezkedő méregmiriggyé alakult fültőmirigyek miatt hátrafelé kiszélesedő. Hátának alapszíne vagy világosszürke, vagy szalmasárga. Teste, zömök és izmos, farka rövid, mely a nőstényeknél hírtelen elvékonyodik. Jellegzetes mintázata a tarkótól a farok végéig húzódó, a test alapszínétől elütő, sötétebb cikkcakk sáv, melyet egy világosabb sáv övez. A test mindkét oldalán kör alakú foltok találhatók, melyek színe megegyezik a cikk-cakk minta színével. Az egyedek tarkótájékán jellegzetes, viperákra jellemző, „X” vagy „Λ” minta található. A has szürkésfekete, fehér pettyezéssel.
A rákosi vipera kizárólag a Kárpát-medencében előforduló faj. Hazánkban jelenleg alig egy tucat elszigetelt populációja ismert a Kiskunsági illetve a Fertő-Hanság Nemzeti Park területéről.
Nedves, változatos szerkezetű, zsombékokkal gazdagított, részben vízborította lápréteken és legelőkön fordul elő. Élőhelyein megtaláljuk a homoki sztyeppét, a kiszáradó láprétet, illetve a mocsaras területeket is. Ez az élőhelyi változatosság biztosítja, hogy a kígyó évszaktól függően a számára legmegfelelőbb területet választhassa ki. Téli időszakra dombhátakban lévő rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli át a hideg napokat.
A rákosi vipera nappali életmódot folytat. A párzási időszakon kívül elsősorban a reggeli és a késő délutáni órákban aktív. Rejtőzködő életmódú kígyó, hiszen – különösen fiatal korában – számos állat étlapján szerepel.
Magyarországon csak a Kiskunságban él a fokozottan védett hüllő, amelynek állománya most újabb félszáz egyeddel bővült a viperavédelmi program keretében.
"A hagyományt nem kell őrizni, hiszen nem rab. A hagyományt nem kell ápolni, hiszen nem beteg. A hagyományt megélni kell, együtt létezni vele, és törekedni arra, hogy ez az érték ne kopjon ki az emberekből."
