A jamsz, jam vagy jam(sz)gyökér (Dioscorea) a trópusi lakosság egyik nagyon fontos tápláléknövénye. Mintegy 650 fajával a trópusokon és a mérsékelt öv melegebb éghajlatú vidékein mindenütt megtalálható, sőt két faja a Földközi-tenger mellékén, egy pedig Észak-Amerika mérsékelt égövi zónájában is előfordul.
Jótékony, gyógyító hatása miatt táplálékkiegészítő kapszulák formájában széles választékban kapható. A növényben található diosgenin az a hatóanyag, amit már széles körben tanulmányoztak különböző típusú rák, csontritkulás, szív- és érrendszeri betegségek, érelmeszesedés, diabetes mellitus és bőrbetegségek kezelésére. Számos tanulmány kimutatta, hogy a diosgenin és származékai megelőző és terápiás hatást fejtenek ki a különböző neurológiai rendellenességekkel szemben.
A diosgenin a testben progeszteronná alakul, amely az ösztrogénhez hasonlóan női nemi hormon, és kutatások szerint a változókori rendellenességeken is segít. Mellékhatások nélkül megkönnyítheti a menopauzát.
Talán kevesen tudják, hogy a kínai jamgyökeret Európa több országában, köztük Magyarországon is termesztik. Hazánkban a növényt fénygyökérként is ismerik, a név eredetének pedig spirituális jelentése van.
A kínai jamgyökér (Dioscorea batatas) európai meghonosítása szorosan kötődik Rudolf Steiner munkásságához. Az osztrák polihisztor, ezoterikus filozófus, az antropozófia megalkotója és a Waldorf-pedagógia atyja ismerte fel, írta le e növény jelentőségét.
Rudolf Steiner 1924-ben mezőgazdasági tanfolyamot tartott Koberwitzben, ahol lefektette a ma már világszerte elismert vegyszermentes, biodinamikus mezőgazdálkodás alapjait. Itt került szóba a fénygyökér, amely szerinte idővel kiválthatná a burgonyát.
Steiner ugyanis úgy gondolta, hogy ez a növény képes arra, hogy a fény éteri erőit a levelein keresztül befogadja és a gyökér részében tárolja. Az ember pedig a gyökér rendszeres fogyasztásával testébe fogadja a fényétert. A filozófus szerint azért is kell a táplálkozásunkban, hogy a fénygyökér felváltsa a burgonyát, mert ez utóbbi növény gátolja a szellemi fejlődést, a materialista, egyoldalú gondolkodást segíti. Szerinte ugyanis az emberiség a jövőben egyre magasabbra emeli tudatát és egyre jobban meg tudja majd érteni a lét szellemi-érzékfeletti oldalát is, és világos gondolkodásának megtartása mellett önálló szellemi élményekre tesz szert. Ezen az úton pedig a gondosan megválasztott táplálkozás, a fizikai test is támogatni tudja.
A növény gyökere változó hosszúságú, akár 1-1,5 m-nél is hosszabb, és vékony gyökérszálak vannak rajta. Ezt a méretet azonban csak igen kedvező körülmények között hozza, és csak abban az esetben, ha egy kifejlett, vastagabb vagy hosszabb (10-40 cm hosszú) gyökérdarabból fejlődik ki az új növény. A fénygyökér ugyanis szaporítható a terméséből és a bogyókból is, de egyes tapasztalatok szerint, utóbbi esetben rövidebb gyökerek fejlődnek.
A gyökerek nagyon törékenyek, ezért már a termesztés során olyan környezetet kell kialakítani, hogy könnyebb legyen a betakarítás. Termesztik ládákban hálóra futtatva a növényt és ásnak közel egy méter mély és két méter hosszú gödröt, amit laza szerkezetű földdel, leginkább homokkal töltenek fel. (E sorok írójának a hátsó kertjében is így növekszik a fénygyökér.)
A felszedett gyökerek felső része nagyon vékony és hajlékony, ezért a középső és az alsó részét szokták fogyasztani. Nyersen és hőkezelés után is meg lehet enni. Előbbi esetben kissé nyákos állagra számítsunk és a retekhez, de inkább a csicsókához hasonló, semlegesebb ízre. Sütve, főzve viszont nagyon hasonlít a burgonyához és ugyan azokat az ételek tudjuk belőle elkészíteni, mint a krumpliból.
A gyökér mellett tea formájában a leveleket is fel lehet használni, gyógytea készíthető belőle, amit főként étvágytalanság, állandó hasmenés, asztma, száraz köhögés, gyakori vagy kontrolálatlan vizelés, cukorbetegség esetén és nyugtató italként is használnak.
Célszerű hűvös helyen tárolni, de konyhában, szobahőmérsékleten is hetekig eltartható. Közben legfeljebb veszít kicsit a víztartalmából.
Lóránt László, aki már régóta foglalkozik fénygyökér termesztéssel annyit fűzött még kiegészítésként a témához, hogy a növény gyökérzete lényegében két részre bontható: amelyik tartja a növényt, és amelyek ellátják táplálékkal. Ezekkel a gyökerekkel is rendelkezik a fénygyökér, ezeket nevezhetjük hajszálgyökereknek.
A nagyméretű, hosszúkás gumónak más a feladata, mint a hajszálgyökereknek. Ezek a „tároló gyökerek”.
Ezekben tárolódik az említett „fényéter”, a fény által a Földre érkező életerő. Tulajdonképpen ezért termesztjük, fogyasztjuk. Ez az erő nemcsak a már beteg embert gyógyítja, hanem a fogyasztása által megnövekedett életerőknek hála, nem betegszik meg az ember
– emelte ki László, hozzátéve, hogy ennek az életerőnek van egy nagyfokú érzékenysége is.
Fogyasztani, sütni-főzni ugyanúgy lehet, mint a krumplit. Egy nagyon fontos szempont, hogy villanytűzhelyen főzve az elektromos erőtér hatására a fény életereje azonnal elillan, tehát erre nagyon ajánlott figyelni
– hangsúlyozta.
A különböző jamgyökerek kivonatait sok ezer forintért kínálják kapszulák formájában, miközben magunk is megtermelhetjük a Dioscorea batatast, és az már mindegy is, hogy ezoterikus módon vagy pusztán az egészségünk felől közelítünk hozzá, ha a kertünkben ott növekszik, kúszik fel a kifeszített hálóra vagy rácsra ez kis csodanövény.
