Az Agrotrend Csoport 2024-ben is meghirdette a Magyarország legszebb birtoka versenyt, melynek eredményhirdetésére a napokban került sor.
Több kategóriában hirdettek győzteseket, így a Magyarország Legszebb Határon Túli Magyar Birtoka címet is átadták, melyet ebben az évben egy horvátországi gazdaság nyert el.
A gazda 20 éve foglalkozik mezőgazdasággal, kizárólag növénytermesztéssel.
Mivel a termőföldvásárlás nem egyszerű Horvátországban, így a leküzdhetetlennek tűnő „földhiányt” a csúzai termelő sajátos módon oldotta meg: mivel a 150 hektáros területét megduplázni nem tudja – bár szeretné -, inkább a termelési ciklusokat duplázta meg. A Duna közelségét és a kiépített csatornahálózatot kihasználva Rúzsa Sándor két őszi gabona közé még egy kukorica- vagy szójatermesztést is be tud illeszteni a vetésváltásába.
Így fordulhat elő, hogy egy korán lekerülő, 9 tonna/hektár termésátlagú őszi árpa után június eleji vetéssel még egy 8-9 tonna/hektáros kukoricát is learathat az őszi gabonavetések előtt, ugyanarról a területről.
Ez öntözés nélkül nem valósulhatna meg még rövid tenyészidejű hibridek esetén sem
– vallotta Rúzsa Sándor.
A technológia hatékonyságán természetesen az is sokat segít, hogy a helyi vállalkozóként is ismert termelőnek saját tárolókapacitása és terményszárítója is van, így önerőből, saját telephelyén a mezőgazdasági logisztikát is meg tudja oldani.
A termelés mellett műtrágya-kereskedelemmel, csomagolással és szállítmányozással is foglalkozik Rúzsa Sándor, így tápanyag-utánpótlásban ellátási és logisztikai problémái nincsenek.
A szállítmányozást is saját eszközeivel végzi a vállalkozó, 15 kamionból álló teherflottája elsősorban az olasz és osztrák piacok és kereskedőházak között vonul, évi 15 ezer tonnát megmozgatva.
Van még ötletem, de energiám egyelőre biztos nincs több
– mondta a csúzai agrárvállalkozó, akinek lelki támasza és háttérországa a családja, felesége és három gyermeke. A gyerkőcök fiatal koruk ellenére már barátkoznak a mezőgazdasággal, sőt, van, akinek már feladat is jut olykor a telephelyen.
Így a következő generáció büszke az édesapa munkájára, és nemcsak neki, de a gépóriások mellett az udvaron álló öreg IMT 533-asnak, apa első traktorának is megadják a tiszteletet, mint ahogy a mezőgazdaság szeretete mellett édesapjuk után – édesanyjuk ugyanis horvát – „apanyelvükként” a magyar nyelvet is ápolják és gyakorolják.
