Az eddig 621 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2023 között összesen pontosan 1000 kitüntetettjük (970 személy és 30 szervezet) volt, de a többször is kitüntetettek miatt a díjazottak között 965 különböző személy és 27 különböző szervezet szerepel.
A kitüntetettek számát tekintve az orvosi Nobel-díj vezeti a listát, a 114 alkalommal odaítélt elismerésen 227 tudós osztozott, 40 alkalommal egy, 35-ször két, 39-szer három kitüntetettje volt.
A díjat 65 alkalommal kapta nő. A női kitüntetettek száma mégis csak 64, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) kétszer is kiérdemelte a díjat, ráadásul az összes kitüntetett között egyetlenként két tudományágban, 1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából. 2020-ban Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapták a kémiai Nobel-díjat, akkor először egy Nobel-díjon csak nők osztozkodtak.
A nők közül 19-en kaptak Nobel-békedíjat, a közgazdasági elismerést csupán három nő, 2009-ben az amerikai Elinor Ostrom, 2019-ben a francia-amerikai Esther Duflo, 2023-ban az amerikai Claudia Goldin (az ezredik Nobel-díjas) vehette át.
1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár. 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie és férje, Frédéric Joliot-Curie kapott megosztott kémiai Nobel-díjat. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas rekordját is.
A listán még négy házaspár szerepel: 1947-ben a cseh-amerikai Gerty és Carl Ferdinand Cori orvosi, a svéd Gunnar Myrdal 1974-ben közgazdasági Nobel-díjat, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben Nobel-békedíjat vehetett át. 2014-ben a norvég May-Britt és Edvard Moser az orvosi, 2019-ben Esther Duflo és férje, az indiai-amerikai Abhijit Banerjee a közgazdasági Nobel-díjon osztozott.
A brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg 1915-ben – példátlan módon – közösen kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben és fia, Aage Bohr 1975-ben, a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben és fia, Kai Siegbahn 1981-ben, valamint az angol Joseph John Thomson 1906-ban és fia, George Paget Thomson 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, fia, Ulf von Euler 1970-ben orvosi, az amerikai Arthur Kornberg 1959-ben orvosi, fia, Roger Kornberg 2006-ban kémiai Nobel-díjas lett. A svéd Sune Bergström 1982-ben, a fia, Svante Pääbo 2022-ben kapott orvosi Nobel-díjat.
Egy Nobel-díjas testvérpár van, a holland Jan Tinbergen 1969-ben közgazdasági, Nikolaas öccse 1973-ban orvosi Nobel-díjat kapott.
A szakmai Nobel-díjasok között William Lawrence Bragg a legfiatalabb kitüntetett, aki 1915-ben alig 25 évesen lett fizikai Nobel-díjas. Rekordja szinte megdönthetetlen, a mai tudóspalánták ilyen idősen kerülnek ki az iskolapadból.
Legidősebb korban John B. Goodenough amerikai szilárdtestfizikust tüntették ki, aki 2019-ben 97 évesen kapott kémiai Nobel-díjat. A legidősebb női kitüntetett, a brit Doris Lessing 2007-ben, 88 évesen lett irodalmi Nobel-díjas.
A többszörös Nobel-díjasok listáját a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti, amely háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR, 1954 és 1981), valamint a fizikai Nobel-díjas amerikai John Bardeen (1956, 1972), a kémiai Nobel-díjas angol Frederick Sanger (1958, 1980), a szintén kémiai Nobel-díjas amerikai K. Barry Sharpless (2001, 2022), az 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díjas Marie Curie.
A kitüntetést önszántukból ketten – a francia Jean-Paul Sartre 1964-ben az irodalmi, a vietnámi Le Duc Tho 1973-ban a Nobel-békedíjat – utasították vissza. A német Richard Kuhn 1938-ban, Adolf Butenandt 1939-ben a kémiai, Gerhard Domagk 1939-ben az orvosi Nobel-díj lemondására kényszerült Hitler parancsa miatt, a szovjet Borisz Paszternak 1958-ban előbb elfogadta, majd hatósági nyomásra visszautasította az irodalmi Nobel-díjat.
Posztumusz hárman kapták meg a díjat. 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt irodalmi, 1961-ben Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár Nobel-békedíjat kapott. A Nobel Alapítvány módosított alapszabálya szerint 1974 óta posztumusz nem ítélik oda az elismerést. 2011-ben Ralph Steinman kanadai immunológus mégis így lett orvosi Nobel-díjas: a tudós a bejelentés előtt három nappal meghalt, de jelölését már nem vonták vissza.
Őt politikusként inkább Nobel-békedíjasnak gondolnánk, pedig 1953-ban az irodalmit kapta meg. 2016-ban Bob Dylan amerikai rockzenész irodalmi Nobel-díja okozott meglepetést, 2019-ben pedig az, hogy két irodalmi Nobel-díjat adtak át, miután 2018-ban az elismerést odaítélő testület körül kirobbant botrány miatt elmaradt a díj odaítélése.
2023-ban két magyar, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is kiérdemelte az elismerést.
