Januárban sok kertkedvelő már alig várja, hogy újra földdel foglalkozzon, még ha az időjárás ezt a szabadban egyelőre nem is teszi lehetővé. A magvetést azonban ilyenkor már el lehet kezdeni. A korai, januári vetés egyik legnagyobb előnye, hogy tavasszal erős, jól fejlett palánták kerülhetnek a kertbe, amelyek a kiültetés után gyorsabban és magabiztosabban fejlődnek tovább, írja az edenkert.hu.
Ez az időszak ugyanakkor fokozott figyelmet és türelmet kíván: a túl sok víz, a kevés fény vagy a hirtelen hőmérséklet-változás könnyen visszavetheti a fiatal növényeket. A januári magvetés ezért nem csupán egy korai kerti munka, hanem átgondolt előkészület is, amely megalapozza az egész éves kertészkedést és a későbbi gazdag termést.
Vetőmagok átvizsgálása
Az egyik legfontosabb előkészület a régebbi vetőmagok átvizsgálása. Érdemes elsőként a tasakon feltüntetett lejárati dátumot ellenőrizni, hiszen ez iránymutatást ad a csírázóképességről. Ha a magok a feltüntetett időpont szerint már túl vannak a szavatosságon, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy használhatatlanok. Számolni kell azonban azzal, hogy kevesebb mag kel majd ki, ezért célszerű sűrűbben vetni, vagy előzetesen csírázási próbát végezni. Egy kis odafigyeléssel a régi vetőmagok is jó szolgálatot tehetnek a palántanevelés során.
Mikor és hova ültetjük a palántát?
Január végén érdemes alaposan átgondolni azt is, mikor és hová szeretnénk majd kiültetni a palántákat. Ha valaki kizárólag az ablakpárkányon nevelné őket, és csak április–május környékén tervezi a kiültetést, akkor január végén még nem szükséges elvetni a magokat. A kevés természetes fény miatt a palánták ilyenkor könnyen megnyurgulnak, gyengék maradnak, és nem fejlődnek megfelelően.
Más a helyzet akkor, ha a növények fóliasátorba kerülnek: bizonyos fajok, például a chilipaprika esetében már indokolt lehet a korai vetés. Ennek oka, hogy a chilipaprikának eleve hosszabb a csírázási ideje, így több időre van szüksége ahhoz, hogy erős, ültetésre kész palántává fejlődjön.
Palántaföld előkészítése
A palántaföld előkészítése szintén kulcslépés a sikeres palántaneveléshez. A földkeverékhez érdemes kevés komposztot adni, hogy elegendő tápanyag álljon a csírázó növények rendelkezésére, ugyanakkor fontos, hogy a közeg jó vízelvezetésű maradjon. Kis mennyiségű kerti föld is kerülhet bele, ami később, a kiültetéskor segíti a palánták alkalmazkodását és a természetes talajélet kialakulását. Az alaposan összekevert földet palántatartóba töltjük, majd egy-egy ültetőhelyre egy-két magot helyezünk, végül óvatosan megöntözzük a frissen vetett magokat.
A bevetett palántanevelő tálcát érdemes átlátszó műanyag fedővel lefedni, amely segít megtartani a párát és az egyenletes meleget a csírázáshoz. Ezután a tálcát melegebb, lehetőség szerint világos helyre helyezzük, ahol a magok gyorsabban és egyenletesebben indulhatnak fejlődésnek.
Öntözés és szellőztetés
A palánták földjét folyamatosan enyhén nedvesen kell tartani, de fontos elkerülni a meggondolatlan, túlzott öntözést. A pangó víz ugyanis éppolyan káros lehet a fiatal növények számára, mint a kiszáradás. A vetést naponta érdemes szellőztetni is: ilyenkor rövid időre leemeljük a fedőt vagy a fóliát, hogy friss levegőhöz jussanak a palánták. Szellőztetéskor ügyeljünk arra, hogy ne érje őket hideg levegő vagy huzat, mert a zsenge növénykék különösen érzékenyek, és könnyen megfázhatnak.
Korábban írtunk már arról, meddig tarthatók el a vetőmagok, és arról is, milyen kerti munkák végezhetők januárban.
