Mozaik

Műanyagevő hernyók jelenthetik a megoldást a környezetszennyezésre

A Cambridge University tudósai szerint a nagy viaszmoly (Galleria melonella) méhviasszal táplálkozó hernyói képesek a műanyag lebontására is, vagyis a lepkefaj a méhviasz megemésztéséhez hasonlóan tudja lebontani a kémiai kötéseket.

Kísérleteik során arra jutottak, hogy a hernyó akár egy óra alatt is lyukat képezhet a műanyagzacskókon a fogyasztása közben.

A nagy viaszmolyról

A méhkaptárak kártékony élősködője: egyetlen tápláléka a méhviasz. Jobb szereti a használt, bábinges, virágporos, mint az új viaszt. A kaptárakra jellemző 27-28 °C állandó hőmérséklet mellett egy-egy generációja 40–50 nap alatt cseperedik fel.

 

A fiatal hernyók a kaptár hulladékán élnek, később közös szövedéket szőnek, és a lépet kezdik enni. A lépet összefurkálja, és ezeket a selyemmel bélelt járatokat nevezik a hernyó „galériáinak”. A fiasítást is körülhálózza, így a méhek nem tudják lefedni a sejtet. A behálózott méh nem tud kikelni, a sejtben pusztul el. Ha mégis kikel, akkor a lába vagy a szárnya csonka. A fejlődési szakasz végén vékony selyemfonalból fehér gubót sző maga köré, és mintegy két nap alatt bebábozódik. Kifejlődéséhez 2-3 hónap szükséges. Az átalakulás körülbelül tizenkét napig tart, és a kikelő lepkék azonnal párzanak.

Dr. Paolo Bombelli, a kutatás egyik vezető biokémikusa a BBC-nek elmondta, a lárva lesz a kiindulási pont, de pontosan meg kell ismerniük a folyamat részleteit.

Reméljük, hogy technikai megoldást kínálunk majd a műanyagszennyeződés által okozott problémák minimalizálására

– fogalmazott.

Dr. Bombelli és kollégája, Federica Bertocchini, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács munkatársa szabadalmaztatták a felfedezést.

A továbbiakban szeretnék felgyorsítani a műanyag természetes lebomlása mögött húzódó kémiai titkok felfedezésének folyamatát. Szerintük a hernyó mikrobái adhatják a rovar különleges képességét.

Ha kimutatják a kémiai folyamatot, az minden eddiginél nagyobb áttörést jelenthet a műanyaghulladékok kezelésében. 

Szeretnénk a felfedezésünket életképes környezetbe ültetni, hogy megszabaduljunk a műanyagszeméttől és egyben megoldást találjunk az óceánok, folyók és az egész anyatermészet megóvására a felhalmozódott műanyagok által okozott elkerülhetetlen következmények ellen. Mindazonáltal továbbra sem szabad szándékosan károsítani a környezetünket csak azért, mert megfejtettük a biodegradáció rejtélyét

– mondta Bertocchini.

Évente nyolcvan millió tonna műanyaghulladék keletkezik világszerte, aminek lebomlása akár több száz évbe is telhet.

Mint arról korábban beszámoltunk, idén kezdődik az óceánok tisztítása, 7 millió tonna műanyag hasznosul újra.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik