Himalájai füzike
Februárban ritka madárvendéget, a Közép-Ázsiában fészkelő himalájai füzike egy példányát figyelték meg Felső-Bácskában.
A kis termetű, mindössze 10 centiméter hosszú és 8-10 gramm testtömegű énekesmadár elsősorban örökzöldeken táplálkozik apró rovarokkal. A faj a telet többnyire Indiában tölti, ezért is érdekes itteni tél középi felbukkanása.
A himalájai füzikének ez volt mindössze a harmadik bizonyított előfordulása hazánkban.
Rövidcsőrű lúd
Szintén februárban a pusztaszeri Büdösszék-tónál vendégeskedett két napig a rövidcsőrű lúd egy példánya, amellyel legutóbb 15 évvel ezelőtt, 2003-ban volt szerencséje a dél-alföldi madarászoknak.
A vetési lúdnál valamivel kisebb, sötétebb fejű, pisze csőrű, rózsaszín lábú, feltűnően világos hátú ritka vadliba Izlandon, a Spitzbergákon és Grönland keleti részén költ, Nyugat-Európa tengerpartjain telel, leginkább Skóciában és Hollandiában, Belgiumban látható nagyobb csapatokban, a kontinens belsejébe nagyon ritkán vetődik.
Feketetorkú szürkebegy
2018. március 19-én, Kisújszálláson, Pabar Zoltán madármegfigyelő az etetőjén figyelt fel egy szokatlan tollazatú kis madárkára. Az alapos madárhatározást követően kiderült, hogy az állat egy eddig nem látott faj Magyarországon.
A feketetorkú szürkebegy Európa és Ázsia határán, az Urál-hegységben, illetve Kirgizisztán, Kazahsztán és Kína határvidékén, a Tien-san-hegységben költ. Az északi, vonuló állományok Észak-Kazahsztántól, Afganisztánon át Nepálig telelnek, a faj Európában kifejezetten ritka vendég.
Törpesármány
A Baranya megyében lévő Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson áprilisban egy törpesármány akadt a hálóba. Ez a faj első bizonyított baranyai előfordulása, egyben a 152. Sumonyban gyűrűzött madárfaj.
A törpesármány Európában csak a skandináv országokban, a Kola-félszigeten és az attól keletre eső oroszországi területeken fészkel, Ázsiában a költőterülete Kelet-Szibériáig terjed. A tajgán a folyók menti füzeseket, bokros ártereket részesíti előnyben, de a tundrák törpefüzes, törpenyíres állományaiban is előszeretettel fészkel. Finnországban és Oroszországban az 1930-as évektől kezdve nyugat felé terjeszkedik.
Mandarinréce
Októberben a szombathelyi Csónakázótón – a helyiek által egyszerűen Csótónak nevezett kirándulóhelyen – egy hazánkban ritkán feltűnő madárról készítettek felvételt, aminek az egyedszámát a világon 65 ezerre teszik. A csodás madár a mandarinréce, mely bárhol is bukkan fel, az minden helyen szinte turisztikai látványosság lesz.
A mandarinréce nagyon félénk, többnyire a parti növényzetben rejtőzik. Ügyesen repül az ágak között, és hegyes karmai segítségével fára is mászik.
Örvös lúd
Novemberben került sor az országos vadlúd számlálásra, az úgynevezett lúdszinkronra, melynek során szakemberek a tatai Öreg-tavon a napközben bent tartózkodó 10 ezres lúdcsapatban “szúrtak ki” egy örvös ludat.
A faj jellemzően a nyugat-európai tengerparti részeken telel. Ritka kóborló, alig fordul elő hazánkban, évente 1-2 megfigyelése történik meg. 2014 óta minden esztendőben felbukkant a Tatai Tavak Ramsari Területen, az elmúlt két évben az egész vadludas szezonban – október-február – tartózkodott itt egy példány.
Lázúrcinege
2018. november 18-án vasárnap reggel, Sándorfalva térségében, a szegedi Fehér-tó nádasában, egy hazánkban eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meghárom madarász: Barkóczi Csaba, Domján András és Gyarmati Gábor. Ezzel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma.
Megjelenését és viselkedését tekintve a lazúrcinege a nálunk is gyakori kék cinegére hasonlít, de farka hosszabb, a sapka kék, és a test alsó részének sárga színét pedig fehér helyettesíti. Ezért ez a világos megjelenésű madár már távolról is feltűnő.
Rózsás flamingó
A szegedi Fehér-tóra novemberben egy fiatal rózsás flamingó érkezett.
A hosszú lábú, nyakigláb madár a lehalászás alatt lévő tavakon szedegetett furcsa alakú csőrével. A rózsás flamingó rendkívül ritka őszi-téli vendég Magyarországon, a szegedi Fehér-tóról ez az első adata.
Kuhi
December elején egy kuhit talált Szabadszállás környékén Dr. Pigniczki Csaba, természetvédelmi őrkerület-vezető. A madár egy repce tábla feletti vezetéken üldögélt.
Ez magyarországi második előfordulása, ezt megelőzően 2012-ben a Zámolyi-medencében látták, az amúgy Európában csak alkalmi előforduló kis testű ragadozó madarat. Elterjedését tekintve Dél-Afrika és Dél-Ázsiában mondható igen gyakori madárnak, de a közelmúltban egyre több DNY-Európai megfigyelése van.
Hósármány
A hósármány (Plectrophenax nivalis) a Bihari-sík területén szórványos téli vendégnek számít, nagyobb számban csak ritkán jelenik meg. Magányos egyedei vagy néhány példányos csapatai minden télen felbukkannak, általában az igazán hideg idő beálltával.
Így történt ez most is: az idei első észlelt példánya a karácsony előtt napokban a lehullott hóval érkezett meg.
