Vízkereszt, azaz január 6. szép példája a hagyományőrzésnek. A szokások szerint a legtöbb helyen ilyenkor bontják le a karácsonyfát, teszik el a betlehemet, és megkezdődik a farsang.
Népszokások Vízkereszt napján
Régen a templomokba indulók ezen a napon vittek magukkal egy korsót, vagy üveget, hogy megtölthessék a megszentelt vízzel. Reggel ebbe a vízbe mártott ujjaikkal vetettek keresztet, így indult a nap.
A szentelt víznek nagy jelentősége volt a népi gyógyításban is. A hívek a betegségek megelőzésére ittak abból, meghintették vele az állatokat, de gyógyították vele a torokfájást és más betegségeket is.
Házszentelés
Január 6-án kezdődött a házszentelés. A pap végigjárta a falut, megáldotta a házakat és a bennük lakókat. A megszentelt krétával az ajtó fölé írta Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűjét, két oldalra pedig az évszám két-két számjegyét. Úgy gondolták, hogy ezzel megvédik a házat és a benne élőket a rossztól, gonosztól, rontástól és a betegségektől.
Vízkereszt napjával zárul a karácsonyi ünnepkör, és elkezdődik a télbúcsúztató-tavaszváró időszak, ami a húsvét előtti negyvennapos böjt kezdetéig, a hamvazószerdáig tartó farsang. Húshagyó kedd után másnap, hamvazószerdával kezdődik a keresztények 40 napos nagyböjti időszaka, amely a húsvétra való felkészülés ideje.
A farsang az év egyik legvidámabb időszaka. Mulatságok, jelmezbálok követik egymást nagy lakomák közepette. A farsang elhagyhatatlan finomsága a fánk, melyet a palócoknál pampuskának neveznek.
Torkos csütörtök, busójárás
A gazdag néphagyományokra – például a torkos csütörtökre – épülő időszak csúcspontja a karnevál, hazánkban hagyományos nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. A világ több pontján – így Velencében és Rióban – a farsang „hajrájában” vagy ahhoz közeli időpontban rendezik meg a karnevált, Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
Címfotó: MTI
