A Wall Street Journal múlt heti számában írtak arról, hogy a mai tinédzserek aktivitása és életstílusa leginkább a nyugdíjasokéhoz hasonlít. Lenore Skenazy szerint eltűntek az energikus fiatalok.
A Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola által nemrégiben végzett kutatásban 12 500 különböző életkorú embert követtek nyomon, hogy mennyi időt tölt dinamikus fizikai aktivitással. A kutatók azt találták, hogy a tinédzserek ez irányú teljesítménye lényegesen rosszabb, mint a húszas éveit betöltött fiataloké. A feladatok gyakoriságának és intenzitásának függvényében elmondható, hogy terhelés hatására egyre rosszabbul teljesítettek.
A tanulmányt vezető Vadim Zipunnikov szerint a serdülőkor végén “riasztóan alacsony”, illetve a 19 éves korosztály körében a 60 évesekkel azonos az aktivitás szintje.
“Az általános iskolában a fiúk egynegyede és a lányok fele naponta egyetlen” mérsékelten-erőteljes tevékenységet “sem végez. 12 és 19 évesen ezek a számok még rosszabbak.”
Skenazy a hiper-szülői kultúrát hibáztatja, amiben a gyerekek életének minden órája betáblázott, ráadásként a szülők túl sok időt töltenek a gyerekek körül, így nem hagyva nekik kellő időt és lehetőséget az aktív mozgásra. Rámutattak arra, hogy ha a gyerekek felnőtt vezetésével végzik a gyakorlatokat, akkor sokkal kevesebb fizikai aktivitást érnek el, mintha a gyerekek felügyelet nélkül, önállóan játszanak.
Az inaktivitás okai között említhetjük a számítógépek és okostelefonok nagy népszerűségét. Itt lenne szükség nagyobb szülői kontrollra, mert ha egy gyerek addiktív videójátékot játszik, akkor nehéz lesz őt futásra vagy bármilyen mozgásra csábítani. Ha a család egységesen nem korlátozza szigorúan az ilyen tevékenységeket, akkor az örömet kereső tinédzsereknek nehézségei lesznek.
A tanulmány szerzője, Vipunnikov úgy gondolja, hogy az aktivitásra, mozgásra szánt időt a gyerekek napirendjéhez kell igazítani.
Az iskolás korú gyermekek számára az aktivitás optimális ideje kettő és hat óra között van. Nem kérdés, hogy ebben az időszakban kellene az iskolákban beiktatni olyan fakultatív programlehetőségeket, amelyekkel elősegíthetik a fizikai aktivitás növelését.
Megoldási javaslatként felmerült, hogy az iskolákat tartsák nyitva este 6 óráig. Ez olcsó, biztonságos, és a gyerekek már eleve ott vannak, így lehetőségük lenne a szabad mozgásra.
Minden szülőnek meg kell értenie, hogy nem azzal segíti a gyermekét, ha egyik különóráról a másikra viszi. Engedje szabadon játszani, mozogni, és járjon edzőterembe. Igaz, hogy itt nem tanul meg egy harmadik nyelvet, sőt hegedülni sem tanítják, de olyan kulcsfontosságú készségekre tehet szert, mint a koncentrálás, a kreativitás, koordináció vagy éppen vezetői attitűd. Megtanul szervezni, kooperálni, ötletelni, az érdekeit képviselni úgy, hogy közben élvezi a játékot és a mozgást.
A kutatók mind e mellett hozzáteszik, hogy nincs nagy valószínűsége annak, hogy a szülők nagy része változtat az eddigi rutinon, mert minden abba az irányba mozdul, hogy tanulni és haladni kell a felgyorsult világgal. Ugyanakkor bízhatunk abban is, hogy ha a serdülők egészsége, fizikai állapota tendenciózusan romlik, akkor a szülők felébrednek, és rájönnek arra, hogy a szabadidőre, a kontroll nélküli játékra, mozgásra minden gyereknek szüksége van.
