Életmód

Itt a tavasz, jön a megtisztulás, a megújulás időszaka

Korábban a témában:

Bár Magyarországon ezen a héten még komoly hidegek lesznek, a tavasz kedden hivatalosan megérkezik, ugyanis idén március 20-án 17 óra 15 perckor van a márciusi napéjegyenlőség.

A csillagászati esemény jelenti a tavasz kezdetét az északi féltekén, ami egyben azt is jelenti, hogy egyre hosszabbak lesznek a nappalok és rövidebbek az éjszakák.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn arról írt honlapján, idén március 20-án lesz a tavaszi napéjegyenlőség, a dátum pedig nem tévedés, mert bár a tankönyvek ugyan március 21-re teszik az eseményt, az azonban ugyanúgy eshet huszadikára is. Sőt, érdekesség, hogy ebben az évszázadban már nem lesz napéjegyenlőség március 21-én, csak 2102-ben jön el újra a következő ilyen alkalom. 2048-ban a szökőévek miatt csúszik majd március 19-re ez az időpont.

A déli féltekén ugyanezen a napon veszi kezdetét a csillagászati ősz, mivel ott szeptemberben köszönt be a tavasz.

A napéjegyenlőség lényege, hogy a földi egyenlítő síkja ilyenkor halad át a Nap középpontján, ami értelemszerűen évente két alkalommal következik be.

A jelenséget gyakran összekeverik a decemberben és júniusban esedékes napfordulóval. Ez az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az évente szintén kétszer történő esemény jelzi a leghosszabb és legrövidebb éjszakát a naptári esztendőben.

Így készül a legszebb tavaszváró barkakoszorú
Szép tavaszi ajtódíszekre is hoztunk néhány ötletet.

Miért fontos?

A néphagyomány szerint a téli és nyári napfordulók, illetve az őszi és tavaszi nap-éj egyenlőségek meghatározó energiákat hordoznak, sokszor sorsfordító erőt tulajdonítanak e napoknak. Mivel a napéjegyenlőségkor a fény és a sötétség aránya azonos, így egyfajta nyugalmi egyensúly jön létre.

Őseink teljesen beilleszkedtek az őket körülvevő természet rendjébe, ez mutatott nekik példát, ebből merítettek energiát. A tavaszünnep magában hordozza a születést, a megújulást.

A nap-éj egyenlőség hete fontos üzenettel bír, a megtisztulás és a felszabadulás lehetőségét ígéri. A keresztény hagyomány Szent Benedek emléknapját ünnepli, azonban az ősibb népi gyökereink a keleti puszták múltjába vezetnek vissza.

Az ünnep legfontosabb üzenete az ember harmóniája a természettel, a régi hagyományok örökségének fenntartása.

MTI/EPA/Luong Thai Linh

Hogy ünneplik a világban?

A jeles napot világszerte ünneplik már a évszázadok óta, írja az Independent.

  • A keresztények összekötik az ünnepet Jézus halálával és feltámadásával, a húsvét időpontját sem véletlenül a csillagászati esemény határozza meg.
Ezért van minden évben máskor húsvét
Többször is szerették volna egységesíteni a legnagyobb keresztény ünnep időpontját, de eddig eredménytelenül.
  • A maják nagyszabású rituálékat rendeztek ezen a napon a Chichén Itzá mexikói piramis lépcsőin. A különleges építményen – ahol egykoron emberáldozatokat ajánlottak fel az isteneknek – a napfény kígyószerűen, lépcsőről lépcsőre tűnik tova.
  • Spanyolországban ilyenkor rajtol az ültetési időszak, mivel a talaj már megolvad, a nappali órák meghosszabbodnak és a növények könnyebben növekednek.
  • Japánban mindkét napéjegyenlőség nemzeti ünnep, a nép így fejezik ki imádatát őseinek.
  • Indiában a Holi fesztivállal indul a tavasz, a jó diadalát jelöli a gonoszság felett. Az emberek ilyenkor összegyűlnek és színes port locsolnak egymásra.
  • Iránban és több közép-ázsiai országban ezen a napon kezdődik a perzsa újév. Az újjászületést, az újrakezdést ünneplik, ezért ekkorra mindenki kitakarítja a házát, friss virágokkal díszíti fel azt és együtt piknikezik a család.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Marcin Bielecki

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.