Életmód

Olyan illat volt a faluban, hogy egy drogéria is megirigyelhette volna

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2018. 10. 08. 16:40

A tihanyi levendulát egykor a tőzsdén is jegyezték, olyan értéket képviselt. Kevesen tudják, hogy a tihanyi levendula már a múlt században is világhíres volt – de hogyan alakult ez így? Ebben Bittera Gyulának, a kor neves gyógynövénykutatójának volt szerepe: idén ünnepeljük születésének 125. évfordulóját. A híres kutató nevéhez a levendulán kívül más gyógynövények ismertté válása is fűződik. A negyvenes években több ezer hektáron termelt gyógynövényeket illóolaj termesztéséhez.
Korábban a témában:

Az 1920-as évek gazdatársadalma kissé bizalmatlanul fogadta Bittera Gyula tevékenységét, aki illóolajakat kívánt kinyerni az egyes növényekből. Ő azonban már ekkor felismerte, hogy az illóolajak milyen fontosak, ezért külföldről nemesített növényeket és vetőmagokat hozatott be, például borsmentát Mitcham-ot Angliából, köménymagot Hollandiából és persze a legfontosabbat: levendulát Franciaországból.

Az év gyógynövénye a levendula
A levendula szerelmeseinek jobb hírrel nem is szolgálhatunk.

Az illóolajat adó növények telepítésekor sok nehézséggel kellett szembenéznie, mert nem volt kiépített agrotechnika, és ilyen nagyarányú termesztésével és feldolgozásával korábban nem foglalkozott senki. A hozzá kapcsolódó tudományos kísérleteket és kutatómunkát is ő végezte, ennek köszönhetően hatalmas tudásra és tapasztalatra tett szert, mely az itthoni illóolajtudomány alapját adta a későbbiekre.

Az első magyar illóolajgyár alapítója

1919-ben megnyitotta az első magyar illóolajgyárat, ahol főként Bittera saját telepein termelt vadontermő gyógy- és ipari növények feldolgozása folyt. Az olajok közt a legismertebbek a menta, a koriander, az ánizs, és a tanaectum olaj, melyet még nem dolgoztak fel előtte az országban

– mondja Nyárádi Zsolt, a Bittera Gyula Alapítvány kurátora, a Tihanyi Levendula Manufaktúra egyik tulajdonosa.

Az Alapítvány kutatja Bittera Gyula életét, fényképeket, dokumentumokat gyűjt a botanikus tevékenységéről, és előkészíti Bittera Gyula életét bemutató kiállítást, melynek helyszíne Tihany lesz.

Fotó: Bittera Gyula Alapítvány

A paprika csípőssége melléktermékből

A reumával küzdők biztosan ismerik a paprikakivonatot, melynek előállítása szintén Bittera Gyula nevéhez fűződik. Kiderítette, hogy az ország paprikamalmaiban egy kellemetlen melléktermék halmozódik fel: a csuma, mely a paprika erejét, magját és héjtörmelékeit tartalmazza.

Az is feltűnt számára, hogy éppen ezekben a részekben van jelen koncentrált állapotban a paprika csípős hatóanyaga a kapszaicin. Ezt – az akkor értéktelennek tartott hulladékot – Bittera Gyula felvásárolta. A paprikakivonat külföldön is keresett lett, és eredményesen használják fel még ma is a reumás bántalmak ellen.

Kiváló területet talált a levendulának

Termőtelepeinek száma közben egyre csak nőtt és több ezer hektáron termelt illóolaj alapanyagokat: Bárándpusztán borsosmenta, kapor, lestyán, Kaposfőn korainder és édeskömény, Kalocsán majoranna, Zalaváron borsosmenta, Dömsödön kapor, Zalaapátiban és Deákiban borsosmenta, kapor, petrezselyem, édeskömény, muskotályzsálya, angelika, lestyán és római kamilla. Bodrogközben és a Hortobágyon üröm, Tihanyban a levendulán kívül muskotályzsálya, római kamilla, izsóp, rovarporvirág termett.

Kiváló területet talált a levendulának is: a Tihanyi-félsziget félmediterrán klímája, a kevés eső, a megfelelő talajviszonyok és a sok napsütés ideális a levendula számára. Az első területeket a bencésektől bérelte – később a szerzetesek is elkezdték termelni a növényt. Rengeteg tihanyi lakos és fiatal volt segítségére, akik dolgoztak a levendulásban. Maga Bittera Gyula is ekézte a köves területet, és más fizikai munkát is végzett a területen

– mondja Nyárádi Zsolt, aki Bittera nyomdokain járva maga is két kezével tisztította és aratja, a Tihanyi Levendula Manufaktúra ma már minden évben virágzó levendulaföldjét.

Tihany, 2018. június 15.
Virágzó levendulamezõ Tihanyban, a Levendula Hetek megnyitója napján, 2018. június 15-én.
MTI Fotó: Varga György
MTI Fotó: Varga György

Olyan illat volt, hogy egy drogéria is megirigyelte volna

Meg is lett az eredmény: az első telepítés után 5 évvel a tihanyi levendula termőre fordult, és megtörtént az első aratás. Szükségessé vált az illóolaj lepárlása, ehhez Bittera Gyula három színréz lepárlót tervezett és készíttetett, melyeket a levendulaföld közelében állították fel, mert az azonnali lepárlást tartotta a legfontosabbnak. Ennek oka, hogy az illóolajat tartalmazó növények rendkívül érzékenyek és a frissen leszedett növény a nedvességtartalmánál fogva befülledhet, megpenészesedhet.

Lepárláskor elmondások szerint

olyan illat volt a faluban, amikor főzték a levendulát, hogy egy drogéria is megirigyelhette volna.

Az éghajlatnak és a vulkáni kőzetnek köszönhetően az itt termesztett levendulaolaj legfontosabb értékjellemzője tekintetében magasabb minőségű volt, mint a franciaországi. Így tett szert világhírre és indult hódító útjára a tihanyi levendula.

Mire figyeljünk illóolaj vásárláskor?
Mielőtt a kosárba tesszük, nézzük meg, mit veszünk.

Még a tőzsdén is jegyezték

Akkoriban a levendulát a tőzsdén is jegyezték, akkora értéket képviselt. A híres kozmetikai gyár, a Coty világhírű illattudorja Henry Malliac is így nyilatkozott:

Próbálja kiszagolni kérem azt az illatot, amit itt érezni. Innen a kopaszodó erdőből jön valami fanyar illat, amit még nem tudok megfogni s a vízről, a Balatonról is jön valami könnyű, páraszerű, amit valószínűleg sosem lehet üvegbe zárni. Ha ezt a hármat össze tudnám hozni, az őszi erdő, a levendula és a Balaton illatát, olyan illat lenne, hogy meghódolna előtte a világ.

A negyvenes években a csúcson járt az illóolaj termesztése: vadontermő növények rendszeres begyűjtése is fellendült, így közülük a borókabogyó, és a tölgyfazuzmó. A Hargita magaslatán egy fenyőtű feldolgozó kisgyárat is felállított, ami sajnos már üzembe nem került, mert a II. világháború eseményei megakadályozták, majd az államosítások időszaka következett. Sok esetben a levendulaföldeket és az illólajos növények területeit beszántották.

Fotó: Bittera Gyula Alapítvány

A Tihanyi-félszigeten csak 1986-ban kezdődött az újratelepítés. Azóta mind többen fedezik fel, hogy levendulát termeszteni jó, a belőle készült termékeket használni egészséges és újra trendi

– mondja Nyárádi Zsolt, az alapítvány kurátora.

Az Alapítvány idei célja, hogy Bittera Gyula születésének 125. évfordulóját megünnepelje oly módon, hogy munkásságát minél közismertebbé tegye, és hogy a kiállítás létrejöttével méltó emléket állítson élete munkájának.

vissza a címlapra

Kommentek

Budapest, 2018. január 21.
Hóember a Vérmezõn, a fõváros I. kerületében 2018. január 21-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.