Életmód

Apiterápiával segítenek a fájdalommentes gyógyulásban

Magyarországon a méhesház terjed a kaptárlevegőt alkalmazó apiterápiás módszerek közül.

A méz az ősidők óta része az emberi étkezésnek, kezdetben csemege volt, ma azonban már gyógytermékként is használjuk. A mézzel valamint az egyéb méhészeti termékekkel való gyógyításnak neve is van: apiterápia.

Az elnevezés – apiterápia – egy magyar orvoshoz, Dr. Beck Bodoghoz köthető, ő használta először, a méh latin neve appis és a görög terapia szóból kitalált mozaik szóként. Eleinte kizárólag a méhcsípéssel való gyógyításra használták a kifejezést, később aztán magába foglalt mindenféle kaptárterméket, illetve az ezeket felhasználó gyógymódokat. Az apiterápia használja a virágpor, a propolisz, a méhpempő, a méhkenyér, a viasz jótékony hatását a gyógyításhoz.

16 lenyűgöző tény a méhekről - Vigyázzunk rájuk!
Azt hittük, hogy mindent tudunk a méhekről. Tévedtünk!

A propolisz például természetes antibiotikum: baktériumölő, fertőtlenítő, alkalmas a sebek gyógyítására is, a méhpempő hatása pedig rendkívül sokrétű. Erősít, táplál, regenerál és szembeszáll a fertőzésekkel. A tiszta méhpempőnek erős immunerősítő hatása van. Természetes antibiotikum, akárcsak a propolisz.

A sok hasznos kaptártermék mellett a kaptár levegője is gyógyító hatású

Az apiterápiás házban a méhek segítségével gyógyítunk. A módszer több ezer éves, mindenkin tud segíteni 3 éves kortól. 100 %-ban egészséges, fájdalommentes kezelés, ami gyógyszermentesen fejti ki hatását. Allergiás betegségben, depresszióban, szív-és érrendszeri betegségben szenvedőknek ajánlott, de azoknak is, akiknek  ízületi gyulladása van, vagy segíteni szeretnék gyermekük beszédfejlődését

– mondta el kérdésemre Antal István Méhészmester, a székesfehérvári Apiterápiás Ház vezetője, mely hazánk legnagyobb méhesháza.

Fotó: Apiterápiás Ház Székesfehérvár

Az apiterápiás kezelés maga három részből tevődik össze.

Egyrészt hasznosítja a kaptár levegőjét. Ekkor az édes, fűszeres illat a légzőrendszeren keresztül bejutva fejti ki jótékony hatását.

A levegőn kívül a gyógyítás fontos részét képezi a biorezonancia. A beteg szervezetek rezgésszáma lecsökken, a méheké pedig nagyon magas. A méhek a gyógyítás alatt a saját rezgésükkel megemelik a beteg szervezet rezgésszámát is, így az a rovarok segítségével helyreáll.

Az apiterápiás házak a hőhatást is felhasználják a gyógyításhoz. A méhesházakban a légtér 30℃, így tulajdonképp infraszaunaként működve fejti ki jótékony hatását, remekül helyreállítva például a vérkeringést.

Védelmet kaptak a méhek: káros vegyszereket tiltott be az EU
Tapasztalatok támasztják alá, hogy nincs szükség a betiltott vegyszerekre.

A modern méhkaptárlevegő kezelés kezdetei Dél-Németországba a  ’60-as évekre nyúlnak vissza. 1965-ben egy fiatal kőműves lezuhant egy 7 méter magas állványról, mely során többek között koponyaalapi törést és agyvérzést szenvedett, mely életveszélyes agyhártya-gyulladással végződött. Hosszú kórházi kezelés következett. A fiatalember túlélte a sérüléseit és az agyhártya-gyulladást. Ettől kezdve viszont folyamatos fejfájások gyötörték. A személyes mellett szakmai és pénzügyi katasztrófa volt az akkor 24 éves Musch számára: fel kellett adnia kőműves szakmáját, méhészkedni kezdett.

Fotó: Apiterápiás Ház Székesfehérvár

Musch észrevette a méhekkel való munkája során, hogy fejfájásai mindig akkor enyhültek, amikor a méhei közelében tartózkodott és ez elegendő indíték volt ahhoz, hogy elkezdje kutatni a méhkaptárlevegő gyógyító hatását. Lassanként biztossá vált a felismerés, hogy a méhkaptárlevegőnek hatékonyan alkalmazható, sokrétűen gyógyító hatása van.

A módszert többen próbálták tökéletesíteni, kiemelt szerepe van az osztrák Heinrich Hüttnernek, aki 1986-ban egy egyszerű nátha kapcsán ismerte fel a gyógyhatást. Ezután kezdett Hüttner kutatni és fejleszteni. Felhasználta a méhkaptár levegőt kúraként és az állatgyógyászatban is.

Az első kezelőház 1989-ben épült, melyeket továbbiak követtek.

Fotó: Apiterápiás Ház Székesfehérvár

Az apiterápia különösen hatékony a légzőszervi betegségeknél, tüdőfibrózisnál, asztmánál, hörgőgyulladásnál, vagy a melléküreg-gyulladásoknál, de az immunrendszer rendellenességeinél mint az allergia, reumás megbetegedések vagy neurodermitisz is észrevehető a nagyfokú javulás. Használ az apiterápia a keringésnek, és jó pl. migrénre is

– mesélte el István, aki többek közt az Apiterápiás Társaságnak is tagja, és 2 éve üzemelteti Székesfehérváron a méhesházat. Azt is hozzátette:

Magyarországon a méhesház terjed a kaptárlevegőt alkalmazó apiterápiás módszerek közül, mert ez a megoldás kíméletes a méhcsaládokkal, nem zavarja őket az életükben, hisz a méhesház teljesen méhmentes. A méhek rostszövettel el vannak választva a kezelés helyszínére nem kerülhetnek. A gyógyítást tehát nem úgy kell elképzelni, hogy jönnek a méhecskék és összecsipkedik a beteget, mert erről szó sincs. A gyógymód tökéletesen fájdalommentes.

Felvetődik természetesen az esetleges ellenjavallatok vagy nem várt események kérdése. A válasz egyszerű: a kezelést egy nem várt reakció megjelenésekor természetesen azonnal félbe lehet szakítani. Szerencsére a méhkaptárlevegő kezelés sokéves története alatt ezidáig sem ellenjavallat, sem mellékhatás, sem túladagolás, sem allergia sem pedig más túlérzékenység nem jelentkezett.

Kiemelt kép: Apiterápiás Ház/Székesfehérvár

Eldőlt: a méheknek is lesz világnapjuk
2024 pedig a Tevefélék Nemzetközi Éve lesz.
Olvasói sztorik