Életmód

Hálátlan szerepet kapott karácsonykor az utolsó pásztor Székelyföldön

Ünnepi székely szokások Mária radinájától a kántáláson át a dézsmáló csacsiig.
Korábban a témában:

Miközben karácsonykor a szokásokhoz való ragaszkodás nagyon eltérítheti a lényegről a figyelmet, a hagyományok mély hittel való átélése közelebb vihet a találkozáshoz a világba született Istennel.

Székelyföldet pedig mintha azért alkotta volna a Teremtő, hogy e tájon az ember könnyebben figyelhessen rá: természeti szépségeiből, lakóiból és tradícióiból ősi hit árad. Karácsonyi szokásaiból is, most ezekből gyűjtöttünk egy csokorral.

Kántálás

A Szentestéhez kötődik a kántások megjelenése, akik énekelve végigjárják a falut, hogy a Megváltó megszületését hírül vigyék. Falubeli legényekből, zenészekből, cigányokból áll a kántások csoportja, akiket gyertyagyújtás után imádságos lelkülettel várnak a családok.

Mária radinája

Miután a radina vagy rodina a gyermekágyas anya eledele, Mária radinájának névadója természetesen Jézus édesanyja. Aki nem megy éjféli misére, közben ezt készíti el és megterít, virraszt, felidézve a Szent Éjszakát, amelyen Mária ott virrasztott gyermeke mellett.

Időjóslás

Az éjféli mise utáni hazatérés tökéletesen alkalmas arra, hogy a csillagos eget nézze az ember, már ha csillagos. Ha az, ha nem, a jövő évi termést jósolják meg belőle. A ragyogó, szép tiszta ég azt jelenti, nagy lesz a búzatermés, de a felhős ég az éhezés előhírnöke, legalábbis e hagyomány szerint.

Hagyomány és történelem: milyen emberek a székelyek?
Könyvritkaság a székelyek természetéről, szokásairól, különösségéről és történelméről.

A munka kerülése

Míg ez máskor szégyen, ekkor kimondottan érdem, és így is kellene lennie mindenhol. Miközben a földkerekség elvilágiasodott rétegei sportot űznek abból, hogy karácsonykor is dolgoznak – ha más nem, 26-án mindenkiképpen – , Székelyföld tradícióiból örökké tanulhatunk.

A szükséges ház közüli munkákon kívül nem dolgozik senki ott, ahol e hagyományt őrzik, délelőttönként templomba, délutánonként vendégségbe mennek.

Töltött káposzta és társai

Miután december 20-án levágják a disznót, az ünnepi asztalra mindenek előtt töltött káposzta kerül, de karácsonyhoz tartozik (helytől függően) a sült hús, a sült füstölt kolbász, az oldalas, a lencsefőzelék, a disznófősajt, a kocsonya és a májas hurka is. Sok helyen nem maradhat el a kalács sem, mazsolás-diós töltelékkel tehetik még különlegesebbé.

Lőnye-evés

A lőnyét elsősorban a mákos guba régi neveként tartjuk számon, míg a székelyeknél a mákkal megszórt vagy a szilvalébe mártott lepény, kalács a lőnye, amelyet mézzel édesítenek tovább. Egyes falvakban az ünnepi étkek kötelező része.

Istvánok, Jánosok köszöntése

Míg máshol a János-áldás a névnapra, december 27-re esik, itt gyakran egy-két nappal korábban, vagyis karácsonykor, az Istvánokkal (december 26.) együtt megünnepelik a Jánosokat.

Azért van János-áldás is, vagyis kalács mellé pálinka és bor.

Betlehemezés

Az egész Kárpát-medencében elterjedt, a székelyeknél különösen élő hagyomány. Fiúk és lányok játsszák el a jászolnál fellelhető szerepeket, Szent Józseftől a pásztorokig. A pap házából indulva járják végig a falut. A legutolsó pásztor, vagyis a „csacsi” a kapott ajándékokat viszi, szétnéz a kamrában, a pincében és megdézsmálja, amit talál. Közben mindenki szerepét tudja, mert betegség esetén ő a beugró.

Kiemelt képünkön az erdélyi Csíkszeredához tartozó Csobotfalva betlehemes csoportjának tagjai Csibi János (balra) juhakoljában a házigazda két kosával Csobotfalván 2016. december 25-én. A csoport a székelyföldi településen karácsony első napján több házban is eljátssza Jézus születésének történetét. Fotó: MTI/Veres Nándor

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.