Életmód

Szerenáddal köszöntötték unokái és dédunokái a 104 éves nénit

104. születésnapján a koronavírus miatt az erkélyéről köszönte meg a szerenádot Erzsi néni. Gyerekkoráról, a Trianon előtti és utáni Erdélyről mesél, egy évszázaddal az elcsatolás után.

Amikor november megünnepelte a 104. névnapját Erzsi néni, még senki sem sejtette, hogy március végére, a 104. születésnapjára a világ megváltozik. Míg ő szellemileg ugyanolyan friss maradt (sőt!), és fizikailag is ugyanolyan jó állapotban sétálhat ki az erkélyére, mint akkor, minden más lett odakint.

Üres utcákon üres villamosok járnak budai lakása előtt. A születésnapján viszont unokái és dédunokái hoztak életet a környékre, a világjárvány miatt a ház előtti kertből és a járdáról énekelve neki.

Amikor 104 éve, 1916. március 29-én Erzsi néni – Szémán Erzsébet néven – Erdély szívében, Tordán megszületett hat hónapra, egy kilóval, az emberiség másféle bajt hozott magára. Az I. világháború közepén jártunk, a románok pedig betörtek az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Erdélybe, különös szerepet játszva abban, hogy a kis Erzsébet koraszülött lett. Mindezt és Erzsi néni hihetetlen életét legutóbbi névnapján meséltük el:

Dédunokái aranyozzák be a 103 éves Erzsi néni életét
Erdély szívében, a háború közepén egy kilóval született. Három gyerekkel, hat unokával, kilenc dédunokával ajándékozta meg az élet.

Mostani születésnapján azt idézzük fel vele, milyen volt az élet gyermekkorában, Tordán, amelyet egész Erdéllyel és Partiummal együtt 100 éve csatoltak el Magyarországtól Trianonban.

Sós tavak voltak arrafelé, annyira sósak, hogy úszni sem kellett bennük, mert fenntartott a vizük. Sokszor jártunk a Tordai-hasadékban is, nagyon szerettük. Nekünk szobalányunk és szakácsnőnk is volt, apu a pékségében inasokat foglalkoztatott. Miután a románoké lett Erdély, apu tartotta össze a magyarokat a városban. Vasárnaponként a plébános nálunk ebédelt, és minden hónapban egyszer eljött hozzánk eljött hozzánk minden felekezet papja, még a románoké is

– emlékszik vissza Erzsi néni gyönyörű gyerekkorára.

Miközben számon tartja, hogy a két háború között Tordán többször megbuktatták az érettségin csak azért, mert magyarként nacionalistának tartották, soha nem felejti el Klementinát, a legjobb barátnőjét, aki egy román lány volt. És soha nem felejti el hangsúlyozni, hogy az 1940-es második bécsi döntésig testvérként éltek Tordán a románok és a magyarok. Ám amikor a határ Torda és Kolozsvár közé került, a továbbra is Romániához tartozó Tordán a magyarokat, a visszacsatolt Kolozsváron a románokat kezdték ütni, verni, ölni.

Harmadszor lett magyar állampolgár a 100 éves erdélyi néni
Magyar állampolgárként született, de a politika viharaiban kétszer is elvették tőle azt.

Erzsi néni ma, 104 évesen is elő tudja hívni a román tudását, sőt a franciát is, ehhez az kell, hogy valaki olyannal beszélhessen, aki románul vagy franciául tud. És időnként ez is megadatik, hiszen soha nincs egyedül.

104. születésnapjára pedig a legszebb ajándékokat az élettől kapta: márciusban két újabb dédunokája született.

Kiemelt kép: Erzsi néni 104. születésnapján, 2020. március 29-én budai lakásának erkélyéről köszönte meg unokái és dédunokái énekét (fotó: Zsembery Máté)

49 dédunokának örvend az utolsó élő erdélyi nagyasszony
Több mint 70 éve Magyarországon él, családi alapítványuk erdélyi fiatalokat támogat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik