Boldogasszony ünnepek az év során több alkalommal felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól, írja a Netfolk.
- Földtiltó Boldogasszony – Szeplőtelen fogantatás – december 8.
- Gyertyaszentelő Boldogasszony – Mária ekkor mutatta be Jézust a templomban – február 2.
- Gyümölcsoltó Boldogasszony – Mária méhében megfogan Jézus – március 25.
- Sarlós Boldogasszony – a várandós Mária méhében megmozdul Jézus – július 2.
- Nagyboldogasszony – Szűz Mária, mint királynő, Mária halála és mennybe menetele – augusztus 15.
- Kisboldogasszony – Szűz Mária születésének napja – szeptember 8.
- Olvasós Boldogasszony – Rózsafüzér királynéja – október 7.
Bár a köztudat az aratás kezdetét Péter és Pál napjához kapcsolja, a kultikus hagyományok és archaikus hiedelmek alapján a hagyomány Sarlós Boldogasszony napját tekinti az aratás ünnepélyes népi előjátékának.
Péter-Pál napján szakad a búza gyökere, a hagyomány szerint ekkor kezdődik az aratás
Dologtiltó nap is volt, azaz sokszor csak jelképesen, egy-egy kaszasuhintással kezdték meg a munkát.
A naphoz kapcsolódó hiedelmek és hagyományok tárháza nagyon gazdag
- E napon szokás volt háromszor beledobni a kaszákat az aratandó búzába, hogy a munka jól haladjon.
- Szilben, miközben a misét hallgatták, a szerszámokat a templom falához támasztották. Mise után a búzában mindenki vágott egy rendet, majd hazatértek. A szerszámokat a pap megáldotta, így kezdődött másnap a munka.
- Kalotaszegen a férfiak fejfájára ekevasat, az asszonyokéra orsót, vagy sarlót festettek.
- Göcsejben az aratók munka előtt letérdeltek és imádkoztak. Két gabonaszálat a derekukra kötöttek és ez mindaddig ottmaradt, amíg az magától le nem esett.
- Csökölyön minden férfi tiszta fehér ingben, nadrágban fogott az aratás, cséplés munkájához.
- Nemessándorháza aratói a munkát mindig a föld keleti sarkában kezdték. Az első két kévét azonnal keresztbe fordították, majd pedig a legelső kepébe rakták.
- Tárnokon minden jobbágy egy köteg gabonát adott a templomnak, az égiháború “elharangozásáért”.
A régi időkben ezen a napon országszerte csak jelképesen arattak, a munkákat másnap kezdték. A hiedelmek és a hagyományok az életet jelentő új kenyér előtti tisztelet jegyében szálltak generációról generációra.
Kiemelt kép: Fortepan/Adományozó id. Konok Tamás
30 perc alatt elkészül a bögrés házi kenyér
30 perc alatt megsül és nagyon finom.
