Az Okinawa szigetén található Ogimi falujában található egy kőtábla, amin néhány mondat olvasható japánul. Ezek magyarra fordítva nagyjából a következőt jelentik:
80 évesen még fiatal vagy. Ha 90 évesen az őseid a mennyekbe invitálnak, akkor kérd meg őket, hogy várjanak 100 éves korodig. Akkor talán megfontolod.
És ennek van alapja is. A legutóbbi népszámlálás szerint Ogimi háromezer lakosa közül 15-en már elmúltak 100 évesek. 170-en a kilencvenes éveiket tapossák. Ez még Japánban is elképesztő adatnak számít, ahol országszerte több mint 70 ezren betöltötték már a 100. életévüket, írja a National Geographic.
A koronavírus-járványt megelőzően ez a tendencia sok turistának feltűnt, és egyre több vendéget fogadtak. Mindenki arra volt kíváncsi, mi a hosszú élet titka a falubéliek szerint.
Lecke mindannyiunk számára
Az Okinawa déli részén található település egyike annak az öt helynek a világon, amit Dan Buettner, a National Geographic felfedezője kék zónának nevez. Ezeken a területeken élnek ugyanis a legtovább és a legboldogabban az emberek. Ehhez a listához csatlakozik Ogimi mellett az olaszországi Szardínia, a Costa Rica-i Nicoya, a görögországi Ikaria és a kaliforniai Loma Linda.
Bár az utazási korlátozások miatt napjainkban csak kevesen tehetik meg, hogy felfedezzék ezeket a helyszíneket és többet tudjanak meg az idősek titkairól, Ogimi lakosaitól sokat tanulhatunk azzal kapcsolatban, miként lehet jól élni a nehéz időkben, így például egy járvány alatt.
Minden olyan kultúrában, ahol az emberek sokáig élnek, biztosan átmentek nehéz időszakokon. Voltak háborúk, éhínségek, és ugyanolyan stressznek voltak kitéve, mint mi most. És ez egy lecke mindannyiunk számára
– mondta Buettner a TODAY című lapnak.
A három titok
De mit taníthatnak nekünk valójában az okinawaiak? Miért élnek olyan sokáig a szigeten az emberek? Ez a jelenség alapvetően három tényezőnek tudható be: az étrendnek, a közösségi aktivitásnak és a genetikának
Craig Willcox, a helyi egyetem kutatója 1975 óta tanulmányozza a hosszú élet titkát az okinawai lakosok körében, amit szerinte túlnyomó részt az életvitelnek és a diétának köszönhetnek a szigetlakók, és ehhez járul hozzá kisebb részben a genetika.
Mint mondta, általánosságban a jó genetika is szükséges ahhoz, hogy valaki megélje a százéves kort. Bár a szigeten élők genetikai adottságait nem elemezték a többi japán lakoséhoz viszonyítva, az egyértelműen látszik, hogy az étrend megkülönbözteti őket mindenki mástól.
Ha valaki elmegy egy autentikus okinawai étterembe, akkor disznót szolgálnak fel nagyon erős alkohollal. De ez nem fedi le a valóságot. A rák valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzősére a helyiek naponta ötször fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, és jóval több szíverősítő halat fogyasztanak, mint húst
– magyarázta Willcox.
Okinawa egyik jelmondata a következő: nuchi gusui. Ez annyit jelent: hagyd, hogy az étel legyen a gyógyszered.
Az édesburgonya, a balzsamkörte, a karotinoidokban gazdag tengeri herkentyűk, mint például a moszatok, illetve a leveles zöldségek és gyümölcsök öregedésgátló hatásúak, hiszen gyulladáscsökkentőek és enyhítik az oxidatív stresszt. A hagyományos okinawai étrend rendkívül sűrű, de kalóriaszegény, és ez az ideális.
– magyarázta.
A közösség ereje
A szigeten teljesen másként fest az élet, mint az ország többi részén. A társadalom kölcsönösen támogatja egymást, egy jól kiépített mechanizmus pedig mindig összehozza a közös érdeklődésű embereket, ezáltal lehetővé téve számukra az érzelmi kapcsolatok kialakítását. Buettner szerint ez a hosszú élet kulcseleme, mert
a magány legalább olyan káros az egészségre, mint a dohányzás.
Ezek a hobbi és érdeklődési kör alapján összehozott csoportok a moai névre hallgatnak. Willcox ismer olyan lakost is, aki hét csoporthoz is csatlakozott. Sőt, van olyan 80 éves néni is, aki barátnőjével az általános iskolai évek óta tagja ugyanannak a gyűlésnek.
Egymás támogatása és a stresszoldás különösen fontos a járvány idején is. Okinawa szigetén eddig 2740 koronavírusos esetet diagnosztizáltak, és ehhez a moaik is alkalmazkodtak. Az összejöveteleken kötelező az arcmaszk viselete, a kézfertőtlenítés, és megfelelő távolságot tartanak egymástól, de valahol már átálltak az online formára.
Elszakadni viszont nem szeretne egymástól a közösség, mert ez segítette át őket a korábbi nehézségeken is, és most is ebben bíznak.
Kiemelt kép: Getty Images
