Bözödújfalu egykori lakói, azok leszármazottai, hozzátartozói, a kopjafafalu készítői gyűltek össze augusztus első szombatján, hogy a szokásos módon, a vízzel elárasztott falu felső felénél álló emlékparkban hajtsanak fejet az egykori település emléke előtt, írta a Székelyhon.
A székelyföldi falu a romániai falurombolás jelképévé vált: 1988-ban elárasztották egy új víztározó építésekor. A gátépítés már 1975-ben megindult, 1977-ben leállt, de 1984-től újra beindult. 1985-ben elkezdődött a falu kitelepítése. 1994-re a falu két templomával együtt teljesen víz alá került.
Az egykori falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok neve és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók. A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékművön a következő szöveg áll:
A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve, és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görögkatolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.
2012-ben létrehozták a Bözödújfaluért Egyesületet, amelynek célja a valamikori település kulturális értékeinek megőrzése. A későbbi években a siratófal mellé a település egykori képei kerültek ki, majd haranglábat, és harangot is állítottak. Ugyanitt 2015-től egy kopjafa falu jelképezi Bözödújfalut, minden házat egy-egy faragott kopjafa szimbolizál, megőrizve a falu házainak, utcáinak elrendezését.
Minden kopjafa egy-egy elárasztott háznak, gazdaságnak, egy elűzött családnak állít emléket. Az utcákat úgy alakították ki, ahogy eredetileg helyezkedtek el, Alszeg, Felszeg, a Vizentúl, s a szomszédok ugyanúgy egymás mellett kaptak helyet, ahogy egykoron.
Végig lehet sétálni az utcákon, mindenki megtalálja a sajátját. 164 kopjafát állítottak, melyek példátlan összefogás eredményeként a Kárpát-medence 64 településéről származó fafaragó munkáját dicsérik.
A szeretetről és a szeretet összetartó erejéről beszélt szombaton a bözödújfalvi „siratófalnál” Andrási Elemér római katolikus plébános és idős Szombatfalvi József nyugalmazott unitárius esperes, mindketten Bözödújfalu szülöttei, akik prédikációjukban a szülőfalujukhoz köthető szép emlékeket, az ott töltött boldog időket emelték ki
– tudósított a portál.
A nyugalmazott unitárius esperes kopjafát faragott és állított a szombati eseményre azoknak a fafaragóknak a tiszteletére, akik mellé álltak, hogy létrejöjjön a kopjafa falu. A kopjafa falu egyedi a világon, ezért a nyugalmazott esperes azt szeretné, ha az UNESCO felvenné azt a Világörökség listájára.
