A tanya a magyar vidéknek több évszázadra visszanyúló, jelentős gazdasági, települési és társadalomtörténeti múlttal rendelkező öröksége, amely különösen az Alföldön ma is sokaknak nyújt otthont. Mintegy 300 ezer ember él külterületen Magyarországon, közülük mintegy 200 ezer a tanyasi; a tanyák jellemzően Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megyében találhatók, írta az MTI.
Megállt a tanyán élők számának csökkenése, ami az állami támogatásoknak is köszönhető, illetve egyre többen ismerik fel ennek az életmódnak az előnyeit
– hangzott el kedd reggel az M1 aktuális csatornán.
Viski József az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a köztévében elmondta, hogy minden évben hatalmas az érdeklődés a Tanyafejlesztési program forrásaira, ráadásul idén tovább lehetett igényelni, mint eddig.
Idén mintegy kétmilliárd forintra pályázhattak a tanyán élők, a pályázaton hatszáznegyven pályázó jutott a maximális támogatáshoz, vagyis hárommillió forinthoz
– jelezte a helyettes államtitkár.
A tanyák igazodnak természetföldrajzi adottságainkhoz; az itt élő generációk nemzedékről nemzedékre adják át a hazai termesztési-tenyésztési hagyományainkat, a gazdálkodásban megszerzett és felhalmozott tudásanyagot, őrzik tájfajtáinkat, illetve őshonos állatfajtáinkat
– írta a minap közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
A tanyafejlesztési pályázat célja a tanyasi gazdálkodás megújítása, az életmód hátrányainak csökkentése, sajátos értékeinek megmentése és megőrzése.
A támogatást többek között lakóépület felújítására, gazdálkodást segítő gépek, eszközök fejlesztésére, beszerzésére, állatállomány kialakítására, bővítésére és feldolgozó kapacitások kiépítésére lehet fordítani
– közölte a tárca vezetője.
