Getty Images
Életmód

A sziget, ahol a kötés határozza meg a férfiasságot

A perui Taquille szigetén az elmúlt évszázadokban nem az alapján ítélték meg a férfiakat, milyen jól tudnak halászni vagy vadászni, hanem hogy milyen ügyesen kötnek, írja a BBC.

A lap riportja szerint Alejandro Flores Huatta az 1300 fős szigeten született, ami háromórányi hajóútra van a legközelebb várostól, Puno kikötőjétől. A most 67 éves férfi gyermekként nagyapjától tanulta meg, hogyan kell elkészíteni a legendás chullót, az andoki sapkát. Mindezt úgy, hogy kötőtűként a kaktuszok tüskéit használták.

Taquile főként textiljeiről ismert, de nem szokványos módon: míg a nők terelgetik a gyapjút biztosító juhokat, addig férfiak felelősek a sapkák kötéséért. A chullo a helyiek körében kulturális jelentőséggel bír és kulcsfontosságú a sziget hierarchiájában is.

A férfiak a kötött sapkákkal élhetik ki kreativitásukat, de ez jelzi házassági állapotukat, céljaikat és vágyaikat is egyaránt. Sőt, egyes férfiak a hangulatukat is a fejfedőn keresztül mutatják ki.

Getty Images

A lakosok keményen dolgoznak azon, hogy megőrizzék a tradíciót. Ezen sokat segített, hogy az 1950-es években gyakorlatilag teljesen elszigetelődtek. Életüket egy inka szólás határozza meg, mely úgy szól: ama sua, ama llulla, ama qhilla. Magyarul:

ne lopj, ne hazudj, ne légy lusta.

A szigetlakók egyébként gazdálkodnak, főként burgonyát, kukoricát és babot termesztenek a hegyoldalakon. Emellett juhokat, tengerimalacokat, sertéseket és csirkéket nevelnek, a halat pedig a tóból fogják.

A turizmus az 1970-es években lendült fel, a több tízezer látogató pedig új bevételi forrást jelentett a lakosoknak. A vendégek a leggyakrabban egy-egy helyi családnál húzódnak meg, ezáltal közelebbről megismerhetik az életvitelüket és szokásaikat.

Taquile textilművészete olyannyira jelentős, hogy 2005-ben az UNESCO szellemi kulturális örökségnek nyilvánította. Alejandro egyike azon hét férfinak a szigeten, akiket textilmesterként tartanak számon. Köztük van Juan Quispe Huatta, a sziget elnöke is.

A hagyomány becslések szerint több mint 500 éves, és az inka civilizációhoz gyökerezik. Az inkák a chullóhoz hasonló módon fejdísszel különböztették meg, honnan származnak, de a hasonlóság csupán ennyi. A chullo és az inka fejfedő teljesen másként néz ki, előbbi designja még 1535 környékén alakult ki, amikor a spanyol hódítók megérkeztek a térségbe.

Getty Images

A helyi fiúkat 5-6 éves korukban kezdik el megtanítani kötni, a tudás pedig apáról fiúra száll. Nem egyszerű a feladat, ugyanis még a legtapasztaltabb férfiaknak is egy hónapjába telik, mire elkészítenek egyetlen sapkát a bonyolult minták és ikonok miatt.

A chullonak nagy szerepe van a fiatalok szerelmi életében is. A nők főként az alapján választanak párt maguknak, hogy az adott férfi milyen ügyesen tud chullót kötni. A legjobbakat az különbözteti meg a többiektől, hogy a sapkából fejjel lefele fordítva nem szivárog ki a víz, ha meg van töltve. Ez jelzi, hogy erősen lett elkészítve.

A lányok a legjobb chullót keresik. Így ha jó sapkát viselsz, akkor könnyebben és gyorsabban szerezhetsz barátnőt. Amikor az apósjelölt vizet tölt a chullóba, akkor a vőjelöltnek meg kell mutatnia az esemény minden résztvevőjének, hogy a víz nem folyt el belőle. Ezáltal az egész család megbizonyosodhat a tehetségéről

– magyarázta Juan Quispe Huatta.

Getty Images

Bár a férfiak maguknak kötik a sapkájukat, a házasság napján egy pirosat kapnak a keresztapjuktól, ami azt szimbolizálja, hogy felnőtté váltak.

A férfiak új chullót viselnek, ha megnősültek, ha elváltak vagy ha a sziget hierarchiáján előre léptek. Utóbbi jellemzően a korral is összefüggésben van.

Alejandro és Juan számára különösen fontos, hogy megőrizzék a kötés tradícióját a szigeten. Mindketten át is adták már a tudásukat a fiaiknak. Juan szerint fontos, hogy az őseiktől kapott értékeket a fiatalabb generáció is értse és képviselje a jövőben, mert ez egy olyan kiváltság, aminek sosem szabad feledésbe merülnie. Mint mondta: a modern időket el kell fogadni, de anélkül, hogy a származásukat elfelejtenék.

Alejandro ehhez annyit tett hozzá,

ahogy nagyapám mindig mondta: az a férfi, aki nem köt, nem is férfi.

Kapcsolódó
Egy izlandi szigeten áll a világ legmagányosabb háza
Közel száz éve nem lakják a szigetet.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.